Vendée Globe 2016-17, D26 - párosverseny a Déli-óceánon
2016.12.02. 14:24
Hogy őszinték legyünk, kezdünk félni a beszámolók írásától. Nem sokkal azután ugyanis, hogy kikerül a friss cikk, valami baj történik valakivel a mezőnyben. Amikor azt híreszteltük, hogy még mindenki versenyben van, Tanguy de Lamotte (Initiatives Coeur) árbocának teteje letört. Következett Bertrand de Broc (MACSF) és Vincet Riou (PRB), majd csend lett, mi elkészültünk a következő összefoglalóval, amit követően Morgan Lagraviére (SAFRAN) volt kénytelen kiállni. Félve nyomjuk meg az Enter-t.
Csütörtök (november 24.): szélsőséges hírekkel teli nap volt. Didac Costa (One Planet One Ocean) nem sokkal éjfél után keresztezte az Egyenlítőt, így az egész, még versenyben lévő mezőny a déli féltekére került. Reggel Lagraviére azzal hívta a parti csapatát, hogy komoly technikai gondja támadt: egész éjjel szenvedtem az automata kormánnyal, a 20-25 csomós szélben képtelen volt tartani a hajót, az négyszer vagy ötször kitört. Elmentem pihenni dél körül, egyszer csak azt éreztem hogy borulunk. Kinézve azt láttam, hogy a szél alatti kormánylap kijött a helyéről, és a kétharmada hiányzik. Valószínűleg eltalált valamit. Sajnos nincs a fedélzeten semmim, amivel meg tudnám szereli, úgyhogy nekem itt most vége. Megpróbálok a szépre emlékezni, elvégre tizennyolc napig nyomtam egy elképesztő hajóval, az élmezőnyben. Egyúttal lehetőségem adódott jobban megismerni saját magamat. Köszönöm a csapatom és a rajongók támogatását. Késő délelőttre Alex Thomson (Hugo Boss) produkálta minden Vendée Globe-ok leggyorsabb Les Sables - Fokváros (egészen pontosan annak hosszúsági köre) távot. 22 óra 58 perces ideje Armel le Cléac'h 2012-es 22 nap, 23 óráját múlta alul. Kettejük között ekkor száz mérföld volt a távolság - a Főnök javára.
Péntek (november 26.): Az élen le Cléac'h elkezdett közelebb húzódni a vezető Thomsonhoz, közben pedig tartotta a távolságot a harmadik helyen haladó Sebastien Josse-hoz (Edmond de Rotschild) képest. És kinézett nekik legalább egy nap békés menet (15 csomós nyugati), mielőtt az Argentína felől érkező következő front utolérte volna őket. Hármuk mögött újabb trió: Yan Eliés (Quéguiner-Leucémie Espoir), Jérémie Beyou (Maître CoQ) és Paul Meilhat (SMA). Louis Burton (Bureau Vallée), Stéphane Le Diraison (Compagnie du Lit-Boulogne Billancourt), Kojiro Shiraishi (Spirit of Yukoh) és Fabrice Amedeo (Newrest-Matmut) gyenge északnyugatiban csorgott, de látható volt, hogy hamarosan az is elfogy nekik. A tizenegyedik Burtont ekkor mindössze hetven mérföld választotta el (már legalábbis a célhoz mérve) a tizenhatodik Fa Nándortól (Spirit of Hungary).
Szombat (november 26.): Thomas Ruyant (Le Souffle du Nord pour le Projet Imagine) kiszabadult! Már, hogy a Szent Heléna magasnyomású övezetből, majd gyorsan élve a lehetőséggel, a Mini Transat és a Route du Rhum egykori győztese hirtelen az egyik leggyorsabb lett a mezőnyben (csúcssebessége 27 csomó volt). A Thomson - le Cléac'h táv 19 mérföldre csökkent, és némi izgalomra adott okot, hogy a francia északkeletnek, a brit délkeletnek tartott. A mezőny két utolsója (Costa és Sébastien Destremau / TechnoFirst - faceOcean) kellemes tempóban haladt a 15 csomós keletiben, az élen pedig rohantak páran, a mezőny jó része - immár mondhatjuk: szokás szerint - az aktuális magasnyomású övezettel küzdött.
Vasárnap (november 27.): a vezető triótól némileg lemaradva Paul Meilhat (SMA) és Jérémie Beyou - egy óra különbséggel - belépett az Indiai-óceánra. Nyolcszáz mérföldes hátrányukból még egy adagot ledolgozhattak, ha segíti őket az időjárás, elvégre addig is hoztak 200 mérföldet az elsőkön. A párost fél nappal később Yann Eliés követte. Kito de Pavant (Bastide Otio): Tristan de Cunha - ilyen névvel nem csodálom, hogy nem lett népszerű turista-központ. Bár lehet, hogy nem csak ez az oka. Lássuk be, mindentől messze van, áll rajta egy lávát és mérgező gázokat köpködő, 2000 méter magas vulkán, nincs egy épkézláb öble, ahol rendesen ki lehetne kötni. Követező vakációtok tervezésekor számoljatok Gough szigetével is, az ide további 200 mérföld dél felé, és a VG szervezői minket nem is engednek oda, lévén Tiltott Zónában fekszik. Jérémie Beyou: egyik napról a másikra létezem, fogalmam sincs, mi történik körülöttem, mert nem tudom letölteni az időjárási fájlokat. A Rendezőségtől kapok alapvető információkat és biztonsági figyelmeztetéseket, de azokkal huszonnégy óránál sokkal előrébb nem tudok tervezni. Figyelem, mit mutatnak a felhők, abból próbálok okoskodni. Nem épp felemelő érzés, de a Solitaire du Figaro versenyre emlékeztet, ahol egyenesen tilos időjárás-előrejelzést használni. Közben le Cléac'h csendben átvette a vezetést...
Hétfő (november 28.): A Sakál - kihasználva ellenfele gyengébb balcsapásos teljesítményét - finoman ellépett Thomsontól, már 31 mérföld előnye volt, egyúttal 22 csomós tempóval a mezőny leggyorsabbjának bizonyult. 3500 mérfölddel hátrébb a csapat középső részét foglyul ejtette a Szent Heléna körüli magasnyomású övezet, ami lehetőséget nyitott Alan Roura (La Fabrique) és Enda O'Coineen (Kilcullen Voyager - Team Ireland) előtt, hogy nyugatról megkerüljék az előttük haladóknak legalább egy részét. Conrad Colman (Foresight Natural Energy): 6 csomós szelem van, nehéz nap lesz. A kiút tőlem 200 mérföldre látszik, addig is elvagyunk a körülöttem lévőkkel (Shiraishi, Fa, Fabrice Amedeo (Newrest Matmut), Burton). Yann Eliés: nem figyelem az előttem haladók és a foil-os hajók teljesítményét, pláne, mert utóbbiak egyértelműen gyorsabbak, mint én. Arra törekszem, hogy a legjobb útvonalat találjam meg, ha minden összejön, beférhetek az első ötbe, vagy ki tudja, mi lehet még. Közben Tanguy de Lamotte lett az első, aki visszaért Les Sables-ba, bár nyilván nem így vágyott a címre. Értesítette a rendezőséget, hogy visszalép a versenytől, majd megkezdte útját a csatornán. A kettő között pedig stílusosan búcsúzott.
Kedd (november 29.): 200 mérföld a tizenegyedik és a huszadik között, a csapatot még mindig Louis Burton vezette - bár rendesen lelassult. Conrad Colman pedig végre alá tudott úszni a hajójának. Armel le Cléac'h: érdekes váltás lesz a Kerguelen-szigeteknél, aztán Ausztrália környékén komoly vihar várható. Addig még pár nap hátra van, de a fél szemem rajta, hogy lássam, miként alakul a helyzet. Kezdett beérni Roura, O'Coineen és Pieter Herrema (No Way Back) nyugati nyitása, ők kapták meg először a friss szelet. Jean-Pierre Dick (StMichel - Virbac) hetedikként belépett az Indiai-óceánra, ideje még mindig két órával jobb volt, mint le Cléac'h-é 2012-ben. Alex Thomson: a világnak ezen a részén nagyon óvatosnak kell lenni. Itt aztán nem akar senki bajba kerülni. Teljesen másképp állok hozzá, mint az Atlanti-óceánhoz. 2007-ben itt ért utol a hír, hogy apám szívinfarktust kapott. Sosem fogom elfelejteni azt az érzést: teljesen el voltam szigetelve mindentől és mindenkitől, épp csak össze tudtunk hozni egy telefonbeszélgetést az otthoniakkal. Ennek ellenére magányosnak nem mondom magam, elvégre elég sokan követnek figyelemmel minket, meg Armel is itt nyomja, tőlem 20 mérföldre. Paul Meilhat: látom Jérémie-t (Beyou - iSail), hat mérföldre van. Megnyugtató a közelemben tudni valakit. Rendszeresen beszélünk rádión, hajtjuk egymást, ha vitorlát cserélünk, igyekszünk a másiknál gyorsabban végezni.
Szerda (november 30.): Az élen le Cléac'h és Thomson, a Kerguelen-szigetek közelében, a másik végen (5000 mérföld hátrányban) Didac Costa, köztük pedig huszonkét további hajós. A legnagyobbat Yann Eliés és Sebastien Josse vesztették, amikor 100 mérföld előnyt adott a körülötte haladóknak, utóbbi a vezető duótól még többel, háromszázzal maradt le hirtelen. Fabrice Amedeo: volt kihívás az elmúlt két napban rendesen, hogy kiverekedjük magunkat a ki tudja, hanyadik magasnyomású övezetből. Végre normális tempóban tartunk a Jóreménység foka felé, a szél tovább erősödik majd, holnapra felkúszhat 40 csomó közelébe. Hasonlóan pozitívan nyilatkozott Fa Nándor: jó érzés kiszabadulni a gyenge szeles övezetből, ha nem is vagyunk még az autópályán, de a szélén már igen. Erősödik a szél, gyorsulok, a hajónak fekszenek ezek a körülmények.
Csütörtök (december 1.): nem egyszerűsödik a mezőny második felének dolga, a Dél-Amerika felől érkező következő front meglepte és halzolásra kényszerítette a Roura - O'Coineen párost, és az is látszott, hogy Fokváros felé haladván szépen átgyalogol majd mindenkin, aki az útjába akad. Rich Wilson (Great American IV): gyors vagyok, de a körülöttem lévők még gyorsabbak. A magasnyomású zónából érkező gyenge szél teljesen véletlenszerű volt, nem lehetett előre látni az adatokból. 50-70 fokkal eltértek az alap iránytól. A nap híre, hogy Thomson visszavette a vezetést le Cléac'h-től, de előtte még a TF1 francia televízió készített néhány felvételt a semmi közepén rohanó hajókról.
Incroyable ! La Marine Nationale nous a envoyé... by VendeeGlobeTV
Alex Thomson: 25-30 csomós szél, borzalmas tenger, szürkeség, hideg - a helikopter legalább egy időre elvonta a figyelmemet. Kellemes élmény volt, nem tudom, ki szervezte meg, de köszönet jár érte, nagyra értékelem. 21,5 csomós átlagot mentem akkor, ami nem rossz foil nélkül.
D25 : Images from Alex Thomson / Vendée Globe by VendeeGlobeTV
Péntek (december 2.): Alan Roura (huszonhárom évével a mezőny legfiatalabbja) érdekeset kurflizott tíz napja, amivel sokat vesztett, de a sors visszaadta neki, amit akkor elvett tőle. Nyugatra és délebbre menvén, mint előtte bárki, szépen visszazárkózott a csapathoz: az volt a kérdés, hogy menjek északnak, mint Pieter (Heerema - iSail), veszítsek teret a többiekhez képest, vagy rohanjak tovább délre. Az utóbbit választottam, közben pedig nem kockáztatta semmit, nehogy elveszítsem, amit nyertem. Amikor negyven csomós szélben halzolni kellett volna, inkább kivártam - elvégre nem az óra ellen versenyzünk, hanem körbe akarjuk vitorlázni a Földet. Kialakulóban volt az újabb blokád: Argentína felől sorban érkeztek az alacsony nyomású rendszerek, amik már csak az éllovasok mögé tudnak felépülni, ők tehát nincsenek fenyegetve, a mezőny többi részének azonban rendesen keresztbe tehet az erős szél az Indiai-óceánon. Aki még az Atlantin van, az viszont épp gyenge szélben küzd.
Kövessetek bennünket Facebook-on, akadnak finomságok, amiket csak ott jelenítünk meg! És van még Twitter-oldalunk is…
fotók: VG; Alexis Courcoux; Kito de Pavant; Kojiro Shiraishi; Jérémie Beyou; Paul Meilhat; Fabrice Amedeo; Armel le Cléac'h; Alan Roura / Vendée Globe
forrás: vendeeglobe.org
Szerző: isail
Szólj hozzá!
Címkék: vitorlázás szólóvitorlázás Vendée Globe Alex Thomson Armel Le Cléach
Ajánlott bejegyzések:
-
Vendée Globe 2024-25, negyvennegyedik nap - Horn-fok karácsonyra
-
Vendée Globe 2024-25, harminchatodik nap - két kieső
-
Vendée Globe 2024-25, huszonkilencedik nap - hideg van
-
Vendée Globe 2024-25, huszadik nap - feladás szóba sem jöhet
-
Vendée Globe 2024-25, tizenötödik nap - egyszarvú az óceánon, oroszlánkölyök a szavannán
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.