Vendée Globe - nyolcvanharmadik nap
2013.02.01. 12:21
Alex Thomson (Hugo Boss) célba ért. Ez több szempontból fontos pontja ennek a versenynek, lentebb kifejtjük, hogy miért. A vezető kettős befutója után szusszanásnyi csend ígérkezett, a harmadik helyen vitorlázó brit pozícióját senki nem veszélyeztette, így teljes mértékig önmagára figyelhetett és a biztonságra tudott törekedni.
Kedd, Tanguy De Lamotte (initiatives Coeur): egész nap nyílegyenesen haladtam a brazil partok mentén, 50 mérföldre Recife városától. Borzasztó meleg van, repülő halak mindenfelé, felhő sehol. A szél iránya folyamatosan változik, folyamatosan készenlétben vagyok, ha kell, azonnal állítok a vitorlákon.
Arnaud Boissiéres (Akena Verandas): nem vagyok épp túl gyors, gyenge, de legalább stabil szélben vitorlázom. Az időjárás képe változni fog, az Azori-szigetekig egyfajta lassúsági verseny zajlik majd. A Kanári-szigetek után az átmeneti részen valahogy túljutunk, és máris megkapjuk a Vizcayai-öböl 35-40 csomós északiját. A hajó egyben van, semmi problémám vele. Kicsit már viseltes, de semmi komoly.
Mike Golding-nak (Gamesa) viszont ugyancsak főtt a feje, mert probléma akadt a tőkesúlya körül, ugyanis az elöl lévő burkolat odalett. Ez azért kellemetlen, mert folyamatosan víz áramlik a hajóba, amivel egyrészt a bilgepumpa nem biztos, hogy tudja tartani a tempót, másrészt a folyamatos vízmozgás kikezd egyéb, ott elhelyezkedő alkatrészeket. Két probálkozás, melyek a lyuk elfedését kísérelték meg, már kudarcba fulladt, a legutóbbi megoldáson Mike 5 órát dolgozott, nagyrészt fejjel lefelé pozícióban, és reméli, hogy ez már kitart a célig - netalán még az ötödik helyért való küzdelemre is tud újra koncentrálni.
Day 81 Highlights by VendeeGlobeTV
Szerda hajnalban jött el az a pillanat, ami egy tíz éves történet végére tett pontot: 07:25:43-kor (UTC) Alex Thomson befutott a Vendée Globe versenyen. Menetideje 80 nap, 19 óra, 23 perc és 43 másodperc. És hogy miért különleges mindez? Nos:
- ő a harmadik brit, aki a VG-n dobogóra állhat (Ellen MacArthur második volt 2000-ben, Mike Golding harmadik 2005-ben).
- megjavította a brit földkerülő rekordot (2005. Golding) méghozzá nem is kevéssel, pontosan 7 nap, 19 óra, 52 perccel.
- végre teljesített egy Vendée Globe-ot! Korábbi két kísérlete alkalmával (2004-05 és 2008-09) kiállni kényszerült.
Első reakció: Nehéz utolsó éjszakám volt, egészen a befutóig tartottam attól, hogy valami közbe jön. Még 10 perccel a célba érés előtt is aggódtam. Tíz éve próbálkoztam ezzel a versennyel, most sikerült - ráadásul harmadik helyen! Azt hiszem, jó munkát végeztem.
És aztán, már a parton, hosszabban: háromszor hajóztam kifelé a csatornán, de csak egyszer befelé. Elárulom, a visszaút csodálatos! Ez a verseny a felkészülésről szól. Nekem csak három hónapomba telt, hogy teljesítsem a távot, de a csapatom három évet dolgozott a sikerért - nagyon szépen köszönöm nekik! Emlékszem, Denis Horeau (versenyigazgató - iSail) azt kérdezte tőlem, reális cél-e a 77 napos köridő. Nevetségesnek tartottam a felvetést, de neki lett igaza. Ezek a hajók fantasztikusak. Jó lett volna három nappal rövidebb idő alatt végezni, de majd legközelebb! A feleségem hallani sem akar a következő VG-ről - egy darabig biztosan. Ez volt a harmadik regattám, de tíz éve az életem része. Ebben a pillanatban elképzelni sem tudom, hogy kihagyjam a 2016-os rajtot! Ezúttal az volt számomra a legfontosabb, hogy célba érjek. A dobogón állni, az valami csodálatos, és bármily hihetetlen, a futott idő a legkevésbé sem érdekel. Azt mondják, nemes tett volt Jean-Pierre Dick mellett maradni, de számomra ez természetes, mutatja, mennyire tiszteljük egymást. Engem Mike Golding mentett meg*, tudom, milyen érzés.
Szerda, Jean-Pierre Dick (Virbac Paprec 3): Alex, gratulálok a harmadik helyhez! A 2007-es Barcelona World Race és a 2011-es Transat Jacques Vabre verseny után megint remek csatát vívtunk, minden elismerésem a tiéd. És újfent köszönet azért, hogy mellettem maradtál az Azori-szigeteknél. Nagyszerű vitorlázó vagy!
A francia szkipper egyébként továbbra is negyedik helyen hajózott, elérte Portugáliát, de nem úgy festett, mintha ki akarna állni...
Jean Le Cam (SynerCiel): az útvonaltervezőt faggattam, melyik a legjobb út az előttünk elhelyezkedő magasnyomású övezeten át. Szerinte 5-én érek célba, de ez persze bármikor változhat. A vége keményre sikeredhet, ha valóban 30 csomós szelet kapunk Les Sables d'Olonne előtt.
Javier Sansó (Acciona 100% EcoPowered): sűrűn váltakozik a szél iránya. Észak felé tartok, hol 5, hol 345 fokra, mindig az aktuális változás függvényében. Kaotikus időjárás ígérkezik a következő pár napra, de az biztosnak látszik, hogy nem tudom nyugat felől megkerülni a Finisterre-foknál kavargó magasnyomású zónát, a többiekhez hasonlóan nekem is alá kell mennem. Remélem, a keleti szél stabilabbá válik és a szélmentes foltok felszívódnak - akkor könnyebbé válik az út. Gratulálok Alex-nek, gyors volt, okosan versenyzett, a csapata is megérdemel minden elismerést a hajó felkészítéséért. Egyúttal megragadom a lehetőséget és felhívom mindenki figyelmét, az eredménye jól mutatja, hogy az IMOCA osztálynak meg kell maradnia olyannak, amilyen. Nyilván pár apróságot végig kell gondolni, hogy csökkenjenek a költségek és nőjön a biztonság, de a hajók nem lehetnek egyformák! Arra ott a Class40, a Volvo65-ös vagy a MOD (Multi One Design - iSail). Egy hét éves hajó, ami háromszor kerülte meg a Földet és számtalanszor átkelt az Atlanti-óceánon, csak két nappal maradt le a győztestől. Szerintem ez a fajta egyenlőség one-design osztályban nem elképzelhető. Inkább tovább kéne vinnünk azt, amink van, hiszen a jeelenlegi szabályoknak köszönhetünk egy csomó fejlesztést, mint például az oldalkitámasztók, a dönthető tőkesúly, a két kormánylap - vagy épp a gázolaj nélküli versenyzés, amivel most kísérletezünk. Az uniformizálás szerintem visszalépést jelentene.
Tanguy De Lamotte: tegnap este átszeltem az Egyenlítőt (dél felől életemben először), gyönyörű napnyugtában tértem vissza az északi féltekére. Az igazán jó hír, hogy egy kilencedik kisgyerek életét is megmenthetjük nektek köszönhetően, mert immár száznyocezren kattintottatok a www.initiatives-coeur.fr oldalra. A 11 éves Gislaine Burundiból utazik Páriszba, ahol 13-án lesz a szívműtétje. Köszönjük szépen! A különleges számlálás addig tart, amíg az utam, úgyhogy ne álljatok le! Szép napot!
A tizenegyedik helyen hajózó szkipper 15 nap, 17 óra, 7 perces idejével a mezőny hatodik leggyorsabbja volt a Horn-foktól az Egyenlítőig tartó szakaszon.
Horn-fok - Egyenlítő:
1- MACIF 13n19ó21p
2- Votre Nom autour du Monde avec EDM Projets 13n20ó58p (+1ó37p)
3- Hugo Boss 14n0ó17p (+4ó56p)
4- Virbac-Paprec 3 14n05ó20p (+9ó59p)
5- Banque Populaire 14n09ó12p (+13ó51p)
6- Initiatives-coeur 15n17ó07p (+1n21ó46p)
7- Gamesa 15n22p09p (+2n02ó48p)
8- SynerCiel 16n11ó41p (+2n16ó20p)
9- Mirabaud 16n21ó34p (+3n02ó13p)
10- AKENA Vérandas 17n04ó25p (+3n04ó08p)
11- ACCIONA 100% EcoPowered 17n13ó37p (+3n18ó16p)
Estére megváltozott a kép, csütörtökről péntekre virradó éjszakára igen erős szelet jósolt a meteorológia, így JP menedéket keresett, ahol kihúzhatja, amíg a vihar átvonul. Választása a San Ciprián - öbölre esett, amely Spanyolország északi részén található, és védett az északnyugati, valamint délnyugati szelek ellen: horgonyra állok, ha szerencsém van, bóját találok - akárhogy is, mindenképp jobb lesz, mintha a Finisterre-fok környékén próbálnám átvészelni a vihart. Szeretnék épségben hazajutni a családomhoz. Valószínűleg három napig leszek egy helyben, majd hajót szerelek, olvasok és jókat eszem. Ha lehetséges, be akarom fejezni ezt a versenyt, hogy teljes legyen a kaland. Nem titok, a sárga trikóra hajtottam, az elúszott, de a pöttyös még meglehet ezért a "mászásért".
Pozícióját csütörtök hajnalban fixálta: gond nélkül bójára tudtam állni. Fújt némi szél, vitorlával léptem be a kikötőbe, csak a végén kapcsoltam be egy pillanatra a motort.
Denis Horeau (Versenyigazgató): figyelemmel kísértem az első három Vendée Globe-ot, utána négynek a Versenyigazgatója lettem, és meg kell mondjam, az alapelvek változatlanok: megállás nélkül, egyedül a Föld körül. Veszélyesen hangzik. Az évek alatt azonban megváltozott a versenyzők felkészültségi szintje. Még azok is, akik az eredmény helyett inkább a kalandot hajszolják, képzett vitorlázók. Remélem, Jean-Pierre Dick-kel minden rendben lesz, különleges befutó várja, sokan lesznek rá kíváncsiak. Motort kellett indítania a kikötéshez, de külső segítséget nem vett igénybe. Erről részletes jelentést fog küldeni, amit a Zsűri alaposan tanulmányoz, mielőtt meghozza a döntését.
Day 82 Highlights by VendeeGlobeTV
És ezzel belekezdtünk egy újabb nap kronológiájába, melynek során JP-t magára hagyjuk, hiszen sok minden nem fog történni vele szombat estig (vagy vasárnap reggelig), akkor indul majd tovább. A mezőny Atlanti-óceánon lévő része vonatozik észak felé, Jean Le Cam 20 mérföldet vert Mike Golding-ra (így már 65 az előnye), amiben valószínűleg közre játszott a brit kálváriája a tőkesúllyal. Per pillanat úgy fest, hogy orvosolta a helyzetet: továbbra is jön be a víz, de a teherviselő lap alá tekert kötélnek köszönhetően kezelhető a mennyisége.
A képet 10 csomós sebességnél készítettem, látható, hogy van némi fröcsögés. 15 csomónál az üreg félig megtelik, 17-nél már kifele jön onnan is. Vannak még a tarsolyban ötlet, de ahhoz meg kéne állni, az viszont most szóba sem jöhet, elvégre az ötödik helyért küzdök.
A következő hármast Dominique Wavre (Mirabaud) vezeti fel, ám mind Arnaud Boissiéres, mind Javier Sansó elég közel van hozzá ahhoz, hogy a svájcinak rendszeresen kelljen hátra néznie a válla fölött. Ráadásul az Azori-szigetekhez közeledvén további különbségcsökkenés várható. Bertrand De Broc (Votre Nom Autour du Monde) hátránya nőtt, mert az előtte haladóknál gyengébb szele van. Tanguy De Lamotte visszatérési örömét beárnyékolta, hogy azonnal beleállt egy Doldrums-ra emlékeztető szélcsendbe, így két csomóval tudott csak haladni. Alessandro di Benedetto (Team Plastique) némi kanyargást követően most egyenesen északnak tart, bár nem túl gyorsan.
Arnaud Boissiéres: lenyűgözött a szépség, ami körbevesz - és ez így van minden tengeren töltött napon. Idegtépőek és fárasztóak az éjszakák, mert folyamatosan nyekereg a nagyvitorla csörlője. Aztán lassan hozzá szokik az ember, ahogy az egykezes csörlőzéshez is. Hosszú még az út hazáig, és bonyodalmaktól sem lesz mentes - vajon hány nap van még hátra?
Jean Le Cam: egész jó átlagaim voltak az elmúlt napokban. Hamarosan azonban lassulni fogok, mert elérek egy szélmentes zónát, Mike (Golding - iSail) pedig közelíteni fog hozzám - kemény lesz, különösen, hogy én lényegében egy helyben állok, miközben ő 10 csomóval rohan felém. A dolog elkerülhetetlen, de felkészülten várom, próbálok nyugodt maradni.
Mike Golding: enyhül a szél, csendes és nyugodt 24 óra vár ránk. Maradok az eddigi útvonalon, jobbcsapáson, mert az előrejelzés alapján ezt kell tennem. Idővel kiderül, igaza volt-e. Megyünk a sarok, mint elsődleges lehetőség felé, és gyanús, hogy nem érnek minket különösebb meglepetések, de persze sosem lehet tudni.
Alessando di Benedetto: lassan forog a szél, most már jobbról érkezik. Meg tudtam javítani a kisebbik genakkert, amint az időjárási körülmények megengedik, felhúzom.
Ronan Lucas (csapatvezető, Banque Populaire): egy nagytakarítással kezdtünk, aztán ellenőriztük a hajó első részét és az árbocot. Komoly problémát nem találtunk. A hajó jövő hét végéig marad Les Sables d'Olonne-ban, utána visszavisszük Lorient-be. Ott átesik egy alapos felújításon, azt követően ELADÓ LESZ!
* ez a Velux 5 Ocean versenyen volt, 2006-ban. Van róla videó is.
(fotó: 1: Mark Lloyd; 2: Thornado; 3: Mike Golding)
(forrás: vendeeglobe.org)
Szerző: isail
Szólj hozzá!
Címkék: vitorlázás szólóvitorlázás Vendée Globe Mike Golding Mark Lloyd Alex Thomson Denis Horeau
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.