Vitorlakészlet a Vendée Globe-ra
2016.07.21. 21:41
Egyszerre csak kettőt (na, legfeljebb hármat) látunk egyszerre felhúzva a hajókra, attól még tény: egy, a világ legkeményebb szóló vitorlás versenyén induló IMOCA60-ason kilenc vitorlából választhat a szkipper, attól függően, hogy éppen melyik kombinációt tartja a leginkább megfelelőnek az adott körülmények között. Szakértőnk Yann Eliés, aki korábban vitorlakészítőként dolgozott.
A Vendée Globe 2016-os kiírása összesen legfeljebb kilenc vitorlát enged a fedélzetre. Ez szigorítás a korábbi versenyekhez képest, amikor tizenháromban húzták meg a felső határt, de részben a sport fejlődése (jobb minőségű anyagok), részben a költségcsökkentés szándékától vezérelve lejjebb jött a limit. Kevesebbet természetesen lehet vinni, de a versenyzők jó része valószínűleg kihasználja a keretet.
Kötelező elemek: nagyvitorla és J2
Nagyvitorla: a szett legfeltűnőbb és legtöbbet látott eleme. Hacsak nincs valami óriási baj, végig a helyén is marad, legfeljebb a felületét csökkentjük. Az enyém teljesen felhúzva 280 négyzetméteres, három reffelési lehetőség van benne (akad, aki négyet kér).
J2: itt a "J" az orrvitorlát jelöli (jib - angolul), a szám azt mutatja, melyik felhúzóra kell rögzíteni (egyben milyen messzire az orrtól). Az 1-es az orrba kerül (de nem az orrsudárra - oda csak a spinakker és a genakker megy), a 2-es kicsit hátrébb, a 3-as van legközelebb az árbochoz. A J2 annyira kötelező, hogy mindig fent kell lennie, legfeljebb be lehet tekerni, de lehúzni nem. Az orrvitorlák közül csak ebben vannak latnik, lapos szabású és elég széles széltartományban használható: 45-től 110-120 fokos valós szélszögig, sőt, ha nagyon erősen fúj, ennél bőszelesebb menetben is kitekerve marad. Nagyjából 100 négyzetméter a felülete.
Főbb bőszeles vitorlák
Spinakker: 400 négyzetméterrel a készlet legnagyobbja. aszimmetrikus, nincs hozzá baum (vagyis kissé megtévesztő a spinakker elnevezés - iSail). Nem feltekerhető, így szólóvitorlázáskor elég macerás a használata. Próbáltunk megszabadulni tőle, talán most, hogy megjelentek az emelő svertek, taln sikerül. Addig is, 2-25 csomós bőszélben használjuk, ha ketten vagyunk a fedélzeten, ha egyedül, akkor 25-nél már tutira nem szabad fent lennie. Az orrsudárhoz rögzítjük az elejét.
Nagy genakker: 300 négyzetméter. Betekerhető, a spinakkerhez hasonló körülmények között használható, nálam 15-30 csomó és 120-160 fokos szélszög eseté van fent. 15 csomó alatt kevésbé hatékony, mint a spinakker, viszont ez jól tudja helyettesíteni azt, mondjuk szakadás esetén.
Kis genakker: 200 négyzetméter, erős szélben megy fel. Ezt is az orrsudárhoz rögzítjük elöl, de fent nem az árboc tetejére húzzuk, hanem kicsivel a J2 fölé. 25-35 csomós bőszélben vesszük hasznát, meg akkor, ha gyenge szélben félszél környékén haladunk. Korábban ott a Code Zero jött, de az kiesett a csökkentés miatt.
A lapos vitorlák
J1 vagy Solent: övé a leghosszabb felhúzó, az orrtól az árboc csúcsáig tart. Eredetileg cirkálásra tervezték, de méreténél (140 négyzetméter) fogva a 10-15 csomó plusz éles meneten túl akkor is használható, ha 120-130 fokra vitorlázunk az erősen fújó széltől.
J3 vagy staysail vagy ORC fock: a legkisebb felhúzóra megy, ennek az eleje van legközelebb az árbochoz. 50 négyzetméterével a legkisebb széria vitorla, eredetileg viharos menetekre és éles cirkálásra való, ám egyúttal egy sokoldalú vászon is, sokszor együtt használjuk egy másik orrvitorlával. A J2-vel 90-160 fokról érkező, 10 csomó feletti szélben van fent, de előfordul, hogy a J1-el vagy valamelyik genakkerrel kombináljuk. Haladáskor stabilizálja a hajót, de arra is jó, hogy némi szélárnyékot adjon annak a vászonnak, amit épp szeretnénk leszedni.
Speciális helyzetekre
Viharvitorla: rikító narancssárga, nagyon kicsi, és sokan még életükben nem látták felhúzva egy hajóra. Azért kell, hogy legyen, mert a nemzetközi törvények ezt írják elő vihar esetére. Négy évente, a Fastnet Race során húzzuk fel, hogy ránézzünk, aztán megy vissza a zsákjába. Akármekkora is a vihar, ezeken a gépeken jobban szeretünk reffelt nagyvitorlával haladni, vagy azt is lehúzni, és a J3-at felrakni. A viharfockot csak cipeljük magunkkal.
A titkos fegyver: ezzel a versenyzők azt kezdenek, amit akarnak. Nagyjából 115 négyzetméteres lehet, de kevés előírás vonatkozik rá, főleg a szabásával lehet játszani. Tudásában erősen átfed a J2-vel, de bőszélben nyilván jobb ezt használni a Déli-óceánon. Már csak azért is, mert a J2-re nagy szükség van akkor, amikor az ember a Horn-fok megkerülése után elindul felfelé az Atlanti-óceánon.
Vitorlát cserélni egy IMOCA60-ason
Nem egyszerű feladat. A 60-70 (kiegészítőkkel együtt inkább 100) kilogrammos vásznakat akkor is pakolja a versenyző, amikor épp nincsenek használatban: kint a fedélzeten vagy a hajóbelsőben a szél felőli oldalra rakva azok is részt vesznek az egyensúlyozásban. Ide-oda hurcolászásuk komoly fizikai munka. Maga a csere rengeteg energiát kivesz a versenyzőből, ehhez jön a távolsági veszteség, amikor rossz irányba kell haladni a váltás idejére, különben az nem kivitelezhető. Ezért aztán jókor kell elvégezni, már csak azért is, mert utána legalább 4-6 órán keresztül az adott kombinációval kell utazni, hogy kijöjjön a haszna. Ez a ciklus 2 órára rövidíthető, ha csak ki- vagy betekerni kell a vitorlát.
A 2016-17-es Vendée Globe november 6-án rajtol, jelenleg ("T" mínusz 107 nap) harminc regisztrált szkipperről tudunk. Köztük ott van Fa Nándor (Spirit of Hungary). Mi pedig - ahogy legutóbb - ezúttal is igyekszünk rendszeresen tudósítani a versenyről.
Kövessetek bennünket Facebook-on, akadnak finomságok, amiket csak ott jelenítünk meg! És van még Twitter-oldalunk is…
fotó, illusztráció és forrás: vendeeglobe.org
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.