Alig fejeztük be legutóbbi cikkünk írását, máris frissíteni kellett Alessandro di Benedetto (Team Plastique) sérülése miatt. És még nem volt vége a napnak...

  

dick-mat-r-644-0.jpg

  

 Hétfő éjjel (23:45 UTC) Jean-Pierre Dick (Virbac Paprec 3) meghallotta azt a zajt, ami felér egy rémálommal: jobbcsapáson haladtam (nagyvitorla egy sor reff + Solent) 20 csomós szélben, aztán nagyon hirtelen jött egy pöff. Kimentem, hogy állítsak a vitorlákon, akkor hallottam a dörrenést. A hajó azonnal felluvolt, és az oldalára dőlt. Betekertem a Solent-et, ráengedtem a nagyvitorlára, de a baum vége beleért a vízbe. Meg kellett várnom, míg alábbhagy a szél és az eső, a backstag-ot is csak akkor tudtam belülre emelni a baumon, így már visszaállt a hajó, leejthettem. Feltöltöttem a ballaszttartályokat, hogy nyerjek némi stabilitást, 8 csomóval haladok az Azori-szigetek felé. Újabb borulás veszélye nem fenyeget, de a dobogóról lemondhatok.

 Hivatalosan tehát nem lépett vissza a versenytől, de a négy tonnás tőkesúly elvesztése több szempontból is fájó lehet, hiszen az utóbbi napokban folyamatosan zárkózott az előtte haladókra, meg hát maga mögött hagyta a verseny jelentős részét (az elméleti 28000 tengeri mérföldből már csak 2000 volt hátra). Körülbelül hat nap múlva éri el az Azori-szigeteket - eredetileg akkor futott volna be.

 Javier Sansó (Acciona 100% EcoPowered): ma 22:15-kor (UTC) kereszteztem a saját útvonalamat. Ezzel lényegében körbehajóztam a Földet, méghozzá csakis környezetbarát energiát használva. Megragadom az alkalmat és köszönetet mondok az Acciona cégnek, valamint a csapatomnak. Az útnak persze nincs vége, 4300 mérföld vár rám a célig, 100 az Egyenlítőig. Ezen a szakaszon már nehéz előrébb kerülni a mezőnyben, de azért próbálkozom.

 Mike Golding (Gamesa): a test fárad, az ellátmány fogy, sokak által kimondatott, hogy ez volt minden idők legszörnyebb atlanti etapja, de a versenyszellem nem csökken. Jean (Le Cam - iSail) azt mondta, háborút folytatunk az időjárás és egymás ellen - szerintem elég jól írta le a helyzetet. Délután kivert a hideg verejték, amikor arra ébredtem a 37 fokban, hogy a hajó nyugat felé eltért a beállított iránytól. Szembe fordult a szél, megijedtem, hogy a SynerCiel kihasználja ezt, és támadni fog. Feltétlenül szükségét éreztem, hogy csapást váltsak. Elkezdtem kiereszteni a ballasztot, aztán a fedélzetre mentem, hogy körbekémleljek az ellenfelet kutatva - ez persze hülyeség, hiszen 60 mérföldre van tőlem. Aztán nekiestem a továbbiaknak: backstag, leekocsi, behúzók, 400 kiló cucc átpakolása, ballaszttartály üres a jobb oldalon. Forduló, tőkesúly átbillent, schwert föl, vitorlák beállítása (utóbbi iszonyat mennyiségű ész nélküli csörlőzést jelent), majd le, bal oldali ballaszttartály feltöltés. És közben folyamatosan ellenőrizni a VMG-t. Az első jelek nem épp bíztatóak. Aztán felveszem a tempót, mire kiderül, hogy az egész hűhó a semmiért zajlott. Mire a 20 perces procedúra végére értem, visszaállt a szél. Cifra szavak hagyják el az ajkamat, de azzal nyugtatom magam, hogy a pöff lokális volt, és Jean nem került elém. Mindegy, nincs választásom, vissza az egész, újra jobbcsapás, aztán reménykedem, hogy a következő pozíciójelentés még mindig engem mutat az ötödik helyen.

 A kép alján látható a kurfli:

  

Golding_quicktack.jpg 

 Tanguy De Lamotte (Initiatives Coeur): ez nem a világ vége, de hogy az utam hosszabbá vált, az biztos. Megint eltört egy felhúzó, így a Code 0 (asszimetrikus spinakker) a vízben kötött ki. Behúztam, ahogy annak idején a genakkert is. Nem sokkal korábban cseréltem vitorlát, és ellenőriztem a felhúzót, ahogy mindig. Nem volt rajta semmi gyanús jel. Épp azon voltam, hogy írok egy kedélyes hangulatú e-mailt, az albatroszról és a repülő halakról, amiket láttam, ám ez a terv kútba esett. Fel kell másznom az árbocra, hogy megszereljem a törött alkatrészt, de előtte pihenek.

 


Day 73 highlights by VendeeGlobeTV

  

 Kedden sorra érkeztek a reakciók JP balesetével kapcsolatban.

 Bernard Stamm (Cheminées Poujoulat): nálam Jean-Pierre ennek a versenynek a nagy esélyei közé tartozott, a csapatával együtt megérdemelte volna. Kívánok nekik sok bátorságot a hátralévőkhöz, és én - bár komoly lemaradással küzdök -, ha szükség van rám, jövök a nyomában, és mint tudjuk, már nem vagyok versenyben.

 Jean-Pierre Dick: továbbra is versenyben vagyok. A vitorláim sértetlenek, beszéltem Marc Guillemot*-al, adott pár tanácsot. A tartályaim tele vannak vízzel, a hajó menetképes. Északnak tartok, az Azori-szigetekig mindenképp elmegyek.

 Jean Le Cam (SynerCiel): sajnos mindig ugyanaz a probléma jön elő. De most már tudjuk, hogy aki a Vendée Globe-ra készül, annak minden évben le kell cserélnie a tőkesúlyát. Ám ez szűkös költségvetés mellett nem fér bele, csak a nagy pénz segíthet. Az embereket a kaland és a kockázat érdekli, de lassan el kellene gondolkodni, hol a határ.

 Vincent Lauriot-Prévost: JP tőkesúlya hagyományos darab, ugyanolyan speciális anyagokból készült, mint a többieké**, de volt benne 80000 mérföld. A rajt előtt minden ellenőrzést elvégeztünk, semmi sem utalt arra, hogy gond lehet.

 Mike Golding: szomorú hír, szörnyű élmény, pedig JP megérdemelte volna, hogy jól szerepeljen ezen a versenyen. Nagyon jól teljesített idáig, számtalan technikai probléma nehezítette az útját, de mindet legyűrte, és nyomult előre. Csalódott lehet, ahogy bárki az lenne az ő helyében. Amikor 2005-ben nekem leszakadt a tőkesúlyom, 50 mérföldre voltam a céltól (a kreuz miatt ez 90 volt valójában), azt hittem, ott a vége, de a ballaszt kisegített. Ő most sokkal messzebb van, és tőkesúly nélkül nem épp biztonságos haladni.

  


Day 74 highlights by VendeeGlobeTV

   

 Szerda reggelre kiderült, hogy Francois Gabart (MACIF) jól döntött, mikor a direkt útvonalat választotta Les Sables D'Olonne felé, ellépett Armel Le Cléac'h-től (Banque Populaire), majd' 120 mérfölddel vezetett. A magasnyomású övezet szélén tartott Marokkó felé, ahol 10-15 csomós délnyugati szél várja, ami megintcsak jót fog tenni a tempójának.

     

VG_Gabartposition_0123_0700.jpg      

A következő párosnál a köztes távolság csökkent, de ez érthető, mert hiába halad Jean-Pierre Dick 13-14 csomós keleti szélben 11-el észak felé, ha egyszer ilyen körülmények között gyorsabban is lehetne menni - igaz, ahhoz kéne egy tőkesúly. Alex Thomson (Hugo Boss) már csak 170 mérföldre van mögötte, lassan összezárnak, két magasnyomású övezet között azt az átjárót célozzák, amit a vezető kettős is használt. 110 mérföldre a brazil Recife városától, valamint 500-ra az Egyenlítőtől Jean Le Cam és Mike Golding (15 mérföld különbség, 50 mérföld oldalirányú távolság) továbbra is a kereskedelmi szelek hiányától szenved - a kereskedelmi szelek övezetében! 11,2 és 10,7 volt az átlaguk a reggeli jelentés előtti 24 órában.

    

VG_LeCamposition_0123_0700.jpg

 

Újabb 300 mérföld délnek, és Dominique Wavre-ba (Mirabaud) botlunk, aki gyenge északkeleti szélben kreuzol az össze-vissza hullámokkal tűzdelt tengeren, tőle keletre Javier Sansó, nyugatra Arnaud Boissiéres (Akena Verandas). És hiába kilencedik az utóbbi, úgy fest, hármójuk közül ő ér majd először friss szélbe, ami jól jöhet neki. Még 300 mérfölddel hátrébb Bertrand De Broc (Votre Nom Autour du Monde) 15-16 csomós délkeleti szélben, 15 csomós sebességgel nyílegyenesen a célra tartva 364 mérföldet teljesített 24 óra alatt, ezzel ő volt a leggyorsabb a mezőnyben.

     

VG_Boissieresposition_0123_0700.jpg

   

De Broc némileg ellépett a mögötte érkező Tanguy De Lamotte-tól, de hamarosan mindketten belerohannak egy gyenge szeles zónába. A sort Alessandro di Benedetto zárja, nála sem épp viharosak a körülmények, de ezt valószínűleg egyáltalán nem bánja, ráfér a pihenés. Mindemellett a harmadik legnagyobb távot teljesítette a mezőnyben - hátránya bő 4000 mérföld Gabart-hoz képest.

     

VG_Benedettoposition_0123_0700.jpg   

 Francois Gabart: az anticiklon jó oldalára helyezkedtem, a tenger sima, 15-17 csomós szél fúj, elkezdett csökkeni a hőmérséklet. Már-már tökéletes, maradhatna így a célig, de ez nyilván lehetetlen. Láttam pár hajót tegnap, némelyik elég közel volt, és gyanítom, ahogy közeledünk az Azori-szigetekhez, csak nőni fog a számuk. Sajnos nem mind konténerszálllító, akad köztük halászhajó szép számmal. Csak remélni tudom, hogy mindnek be van kapcsolva az AIS-e. Maximális biztonságra törekszem, nem vállalok semmiféle kockázatot fél-egy mérföld előnyért. Ha Armel előttem lenne, másként cselekednék, de nem ez a helyzet. Jó lenne szombat reggel célba érni, de az időjárást elnézve erre kevés az esély.

 Bertrand De Broc: elég gyorsan haladok észak felé, de azért még van hátra bőven. Az elmúlt öt napban kifejezetten jól haladtam, lehet, hogy meglettek az ideális beállítások. Hogy miért nem korábban... ráadásul most az eddigiekkel megegyező körülmények között a hajó jobban megy. Lehet, hogy rá volt akadva valami a tőkesúlyra egy időre? Remélem, nem, mert hülyén érezném magam.

 Armel Le Cléac'h: egyre nagyobb a hajóforgalom. A szél frissül, és mivel 90 napra készítettünk be ételt, nem fogok éhezni, mint legutóbb. Francois 10 órával jár előttem, megpróbálok közelebb kerülni hozzá, de nem lesz könnyű, mert most őt segíti az időjárás.

 Ami a távolabbi jövőt illeti, a Sakál számára megnyugtató lehet, hogy a Banque Populaire kifejezte abbéli szándékát, miszerint továbbra is jelen kíván maradni a vitorlás sportban, így például Armel indulása a következő Solitaire du Figaro versenyen biztosított. (A BP egyébként az eddig Groupama 3-ként ismert trimaránt is beveszi a csomagba, de ez egy másik történet.)

 Alex Thomson: JP-nek 2000 mérföldje van hátra, az előrejelzés alapján bizonytalan, hogy célba tud-e érni tőkesúly nélkül. A kérdés, hogy megpróbálja-e, még él, hiszen nem lépett vissza a versenytől. Mindenesetre nehéz dolga lesz. Én 20 csomós széllel haladok, az időjárástól függően 26-án vagy 27-én érhetek célba. Amennyi hajó és egyéb minden úszkál errefelé, igen óvatosnak kell lennem.

 Dominique Wavre: az egyik hidrogenerátorom elromlott, de kicseréltem a tartalékra, úgyhogy minden rendben. Hamarosan javulnak a körülményeim, csak az a baj, hogy a többieket előbb éri el a változás.

     


Day 75 highlights by VendeeGlobeTV

  

 A fáradás jelei több hajón is jelentkeznek, Javier Sansó lényegében kishajós üzemmódba ment át, lévén három széljelzője eltört, így kevéssé tud a műszereire támaszkodni. A hátsó szekciót az időjárás lassítja, Bertrand De Broc ma reggel például 8 csomóval poroszkált. Tanguy De Lamotte (Rio de Janeiro magasságában) sem gyors, de őt elvileg hamarosan eléri egy 13 csomós délkeleti. Alessandro di Benedetto három bőszeles vitorlája nélkül, egy törött borda miatti fájdalom által tovább lassítva immár 4200 mérfölddel van lemaradva Francois Gabart-tól, Buenos Aires vonalában halad egy magasnyomású övezet nyugati oldalán.

 Mike Golding, csütörtökre virradóra: végre stabilizálódott az időjárás, így az éjjel alhattam egy jót, rápihentem az északi féltekére - amit holnap talán el is érek. A SynerCiel ilyen körülmények között gyorsabb nálam, és elég közel vagyunk egymáshoz, így a relatív különbséget mutató érték nem igazán hiteles. Sokat nem tehetek az előzés érdekében, mint várok, hátha közelítek. Ha belegondolok, egy hónapja 450 mérfölddel volt előttem, tehát elégedett lehetek.

        

VG_daily_0124_01.jpg   

Jean Le Cam: az időjárás pazar, a víz sima - kellemesek utolsó óráim a déli féltekén. Golding 35-40 mérfölddel volt előttem amikor a verseny első szakaszában erre jártunk. Két hónapomba telt, hogy ugyanennyivel legyek előtte!

 Quentin Lucet (hajóépítő, VPLP): ami Jean-Pierre Dick helyzetét illeti, fontos megjegyeznem, az IMOCA 60-as hajókat úgy tervezik, hogy tőkesúlyuk van, nem működnek üzemszerűen anélkül. Ettől még sikerülhet a dolog, ez alapvetően a tenger állapotán múlik, öt méteres hullámok között már ügyeskedni kell, de mivel a betöltött víz majdnem olyan nehéz, mint a hajó, hát segíthet. Nagyon fontos, hogy a hajó ne nagyon dőljön meg, mert abból könnyen lehet borulás. A lassú haladás lenne a legbiztonságosabb megoldás, de hát ez itt mégiscsak egy verseny!

Eléggé széthúzódott a mezőny, de még így is minden idők legsűrűbb befutója várható.

 

VG_Positions_0124_1000_full.jpg 

 

* Ő a 2008-09-es versenyt fejezte be pusztán a vízballasztra támaszkodva.

** kivéve Marc Guillemot SAFRAN-ját, annak kovácsolt titán (volt).

 

Folyamatosan frissítjük a szkipperek saját képeivel teletűzdelt galériát, ezt itt találjátok.

 

(fotók: 1: Jean-Pierre Dick; 2: Mike Golding)

(forrás: vendeeglobe.org)

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr785034016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása