Hogy egészen pontosan legyünk, bronzmeccs (Petit Final, azaz kisdöntő) és nagydöntő. Női párosverseny, mint záróakkord. Mindez 22-25 csomós szélben.

           

London_2012_WMR_Final_02_a.jpg

      

 Először az orosz-finn meccsre került sor, a történelmi felhangokat hagyjuk. Egyszerűen így alakult. Az 1:3-as végeredmény sima összecsapásra utalna, ha nem tudnánk, hogy milyen szorosan futottak be az egyes futamokon. 6, 19 és 3 másodperc, a végére 1 perc, 35 másodperc - és egyik sem tartott tovább 20 percnél! Az utolsónak bizonyuló menetben az oroszok óvást nyújtottak be a futam végén, mondván, hogy a finnek korai rajtosak voltak, de a Zsűri pár perces tanácskozást követően elutasította a felvetést, így a Silja Lehtinen, Silja Kanerva, Mikaela Wulff trió örülhetett a bronzéremnek.

               

London_2012_day14_01.jpg

                 

 A döntőben Spanyolország - Ausztrália, utóbbiakat tekintve esélyesebbnek, ehhez képest rögtön az első meccset bukták (+5 mp), a másodikat hozták (22 mp különbség), majd a harmadikat megint elvesztették (az 1 perc, 1 másodperc különbségnek külön története van*). Negyedszerre összeszedték magukat Price-ék, tulajdonképpen simán nyertek, 18 másodperc előnnyel.

                    

London_2012_WMR_Final_03_a.jpg

               

Tehát szükség volt az ötödik, mindent eldöntő futamra. Először tolattak majdnem két percet egymás mellett, majd a spanyolok jól védték a rajtvonal alsó végét, ellenfeleiknek az utolsó pillanatban ki kellett halzolniuk, és bár majdnem pontosan indítottak, de a rajthajónál.

                           

London_2012_WMR_Final_04_a.jpg

                              

Spanyol vezetés, hátszélben az ausztrálok egy siklással befogták őket, de a lee bójához közeledve jobbcsapás-balcsapás, Price egy ütemet késett a visszahalzolással, büntetés.

                               

London_2012_WMR_Final_05_a.jpg

                             

Azonnal nekiláttak, ami piros zászlót feltételez, ám amikor végeztek, a kék továbbra is fent maradt**. Volt tehát körülbelül 20 másodperc hátrányuk és egy fennálló büntetésük. Sejthető a végkimenetel, Tamara Echegoyen, Sofia Toto és Angela Pumageria biztonsági vitorlázást bemutatva, kényelmesen siklatott a célba, megszerezve ezzel az olimpiai bajnoki címet.

                         

London_2012_WMR_Final_06_a.jpg

                  

 Mi pedig leesett állal kérünk elnézést tegnapi - túlzott magabiztosságot sugárzó - kinyilatkoztatásunkért.

                        

London_2012_WMR_Final_07_a.jpg

                        

* Egy pöffben megindultak hátszélben, a spibaum nem volt fixálva az árbocon, túlejtés, luvba dőlés, spontán halz. Olivia Price-t pedig elmosta a víz a kormány mellől. És lassabban tudott csak úszni, mint ahogy a hajó sodródott.


** A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a bírók nem fogadták el teljesítettnek a büntetésvállalást, ezért cserélték a csapat színére a piros zászlót. De igazából mindegy volt, mert a futam során már nem voltak olyan közel ellenfelükhöz, hogy esélyük lett volna hibára kényszeríteni.

          

(fotók: eurovisionsports.tv; 2: Ian Roman)

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr494707143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása