1949 és 1990 között a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) - más néven Kelet-Németország - a hidegháború szimbóluma volt. Az ország "elhagyása" általában szökést jelentett.

vitorlas-tudattagitas-szokes-kelet-nemetorszag-szorf-00.jpg


A Szovjetunió által irányított Német Demokratikus Köztársaságban az ország tizenhét millió lakosából mintegy hárommillióan hagyták el az országot a szabadság és a jobb élet reményében. A kommunista rezsim nem engedte, hogy az emberek elhagyják az országot, kivéve, ha kisebbségi etnikai csoportok tagjai voltak, akik hazatérnek a szülőföldjükre, vagy ha az állampolgárok (újra) egyesíteni akarták a családjukat. Kelet-Németország elhagyása a legtöbb esetben azt jelentette, hogy az ember megszökik Kelet-Németországból.

Emiatt aztán a keletnémeteknek kreatívnak és hatékonynak kellett lenniük ahhoz, hogykiléphessenek a szabad világba. A Balti-tenger volt az egyik lehetőség - Dánia vagy Svédország pedig a célállomás. A Kelet- és és Nyugat-Németországot (is) elválasztó berlini falat 1961. augusztus 13-án kezdték el építeni. A világtörténelem eme ikonikus pillanata előtt 17, utána 189 ember vesztette életét, akik megpróbáltak átkelni a Balti-tengeren.

1973-ban Dirk Deckert és Karsten Klünder voltak azok, amik mertek nagyot álmodni. Bár Kelet-Németországban lehetett szörfdeszkákat vásárolni, ezek túl nehezek voltak, és alkalmatlanok hosszú távok megtételére. A duó elhatározta, hogy egy nyugatnémet vitorlás magazin segítségével saját felszerelést épít. Klünder testvére vitorlagyártó volt, így ez a probléma hamar megoldódott. Vásároltak csuklyákat, kesztyűket és csizmákat a hideg ellen, valamint iránytűket a tájékozódáshoz.

vitorlas-tudattagitas-szokes-kelet-nemetorszag-szorf-01.jpg

Ezzel a felszerelést kipipálták, de azért maradt még megválaszolatlan kérdés bőven: el tudnak-e menekülni a vízi járőrhajók elől? Lesz elég szél a gyors távozáshoz?

1986. november 24-én Dirk és Karsten - most vagy soha - vízre szálltak. Röviddel az indulás után Deckertnek megsérült a búvárruhája, és rájött, hogy vissza kell térnie Kelet-Németországba, mert tisztában volt vele, hogy védőfelszerelés nélkül meghalna a fagyos vízben. Barátja, Klünder nem tudta, mi történt vele, 22-33 csomós szélben vitorlázott tovább, amíg el nem érte a dán partokat.

A következő éjszaka Dirk új iránytűvel és megjavított búvárruhával ismét nekivágott. Hat órája siklott a sötét és hideg Balti-tengeren, amikor észrevett egy dán halászhajót.

- Te vagy Dirk? - kérdezte a halász.

A fiatal kalandor azonnal értett a szóból, tudta, hogy barátja eljutott Dániába. A hajó őt kereste.

Dirk Deckert és Karsten Klünder sikeresen megszöktek Kelet-Németországból, mindketten 70 kilométert vitorláztak a szabadságba Hiddensee és Møn szigete között.

Évekkel később Deckert elárulta: ha tudtam volna, hogy a fal három évvel később leomlik, maradtam volna. Határozottan.

Dokumentumfilm a szökésről, olasz nyelven:

 

MÁSHOL (ÉS MÁSKOR) A VILÁGBAN

1. MI FOLYIK GYÖNGYÖSÖN? Avagy aktuális hírek a The Ocean Race háza tájáról:

2. Szerencsétlen baleset vetett véget Romain Pilliard és Alex Pella földkerülő kísérletének: február 9-én hajnalban a Use It Again trimarán zátonyra futott a Cook-öbölben. A sztori előzményéhez tartozik, hogy a Földet nyugat felé kerülni próbáló duó több, mint egy hete érte el a Horn-fok térségét, de az egymást követő nyugati frontok miatt nem tudtak átlépni a Csendes-óceánra, várták a kedvező körülményeket - amik úgy festett, 10-e környékén előállhatnak. Pilliard: éjjel 1 órakor hangos zajra ébredtem. A hajó megállt, én pedig azonnal tudtam, mi történt. Tartottuk a váltásokat, ahogy a Cook-öbölben hajóztunk, várva a 10-i lehetséges kilépési ablakot. Az időjárási körülmények kellemesek voltak, csökkentett vitorlázat alatt, 6 csomóval haladtunk. Alex teljesített szolgálatot, én pihentem. Ám több mint egy hónapja vagyunk tengeren, elhatalmasodott rajtunk a fáradtság: Alex pedig egyszerűen eldőlt és elaludt. Nem igazán találok szavakat, teljesen össze vagyok törve. A trimarán felfeküdt a sziklákra... felkészítettük a hajót, hogy kijussunk innen, küldtünk egy videót a chilei haditengerészetnek, hogy a lehető leggyorsabban tudjanak kivinni minket innen, mielőtt megérkezik a következő alacsony nyomású zóna. A terület nincs feltérképezve, a kijutás bonyolult lesz. Mi nem sérültünk meg, kivisszük innen a hajót, biztonságba helyezzük, a többit majd meglátjuk.

vitorlas-tudattagitas-use-it-again-trimaran-foldkerulo-kiserlet-zatony.jpg

vitorlas-tudattagitas-use-it-again-trimaran-foldkerulo-kiserlet-zatony-2.jpg

(innen)

Érdekelnek további témák is, melyekből esetleg nem írunk cikket? Kövess bennünket Facebook-onakadnak finomságok, amiket csak ott jelenítünk meg!

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr9117340756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

antiindex 2022.02.10. 20:19:14

Én 1979-ben hagytam el az NDK-t. Nem volt szökés.

nyelv-ész 2022.02.10. 22:18:17

@antiindex: Én meg 86-ban :-) A vámnál beletúrtak egy drótra kötött nehezékkel a benzintankba, én meg kiröhögtem őket. Majdnem fegyvert rántottak, annyira zokon vették.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.02.11. 08:05:00

Hiánypótló poszt, olyan értelemben, hogy eddig sokféle szökésről lehetett olvasni a DDR-ből mindenféle cikkekben,blogokban, javarész Berlinből és környékéről, átrepülve, tankkal, teherautóval áttörve, vagy vonattal a sorompót, netán drótsodronyon átzippelve, folyón átúszva, esetleg alagutakat ásva hányan tudtak megpattanni.De tengeren átkelőset egyet se olvastam még eddig.
süti beállítások módosítása