Fa Nándor életútja, hajós kalandjai és eredményei megérdemeltek minimum egy könyvet. Egy ilyen sztorira szokták azt mondani, hogy "Hollywoodban már filmet csináltak volna belőle". És lehet, hogy tényleg. Ám a biográfia nehéz műfaj, az írás pedig egy szakma.

magad.jpg

 

Ez az a szakma, amiben Nándi nem járatos. Amivel nem is lenne semmi baj, ő a hajóépítéshez, az óceáni versenyzéshez ért, abban jó. Itt viszont a projekt el tudott volna viselni egy segítőt...

Bár a kinézet többet sejtet, a tartalom mindössze száznyolcvanöt oldal (amiből nettó száznegyvenöt a szöveg). És sajnos ennek a mennyiségnek a jó része szerintünk nehezen olvasható, alapkoncepció nélkül megírt tartalom. Érzésünk szerint a szerző nem döntötte el előre, hogy életrajzi regényt, versenybeszámolót vagy filozófiai művet akar kiadni a kezéből, így ezek keveréke jött létre, ami nagyban csökkenti a könyv élvezeti értékét.

Gyerek- és ifjúkorának bemutatása közben gyakran kacsint ki a jelenbe, és minősíti korunk nevelési elveit, ami nem feltétlenül illik a szövegbe. Mint minden fejezetet, ezt a kettőt is a Vendée Globe versenyen írt hajónapló kivonatai vezetik fel, amivel az a gond, hogy rögtön az első epizódot kvázi kétszer olvashatjuk - és a másod adag így pláne túl hosszú.

A harmadik fejezettel lépünk ki az óceánra, a Szent Jupáttól, a BOC Challenge, majd a Vendée Globe versenyek bemutatásán és leírásán keresztül tárul fel előttünk az óceáni vitorlázásnak ez a világa. Laikus olvasó számára rengeteg újdonsággal, érdekességgel, érthetően megfogalmazva, bár a vége felé - a felmérők munkájának és működésének leírása során - olyan, mintha panaszáradatba fordulna át az addig tényszerű iromány.

Így érünk el a záró fejezethez, mely nettó filozofálgatás, de irány és kohézió nélkül, ahogy az épp eszébe jutott a szerzőnek. Ebben a formában egy hajónaplóban vagy blogban rendben is lenne a dolog, ám egy könyvben ez erőtlenné teszi az egyébként érdekes, értékes gondolatokat. És mint korábban, úgy itt is igaz: a direktben, szinte nagybetűvel megfogalmazott MONDANIVALÓ elveszi az olvasótól annak lehetőségét, hogy kicsit elmélkedjen a világon, a leírtakon.

Érdekes a fülszöveg (ez szerepel a könyvesbolt online felületén, ajánlóként is) eleje: Egy élő legenda, a legsikeresebb hazai vitorlázó, az első magyar, aki saját kezűleg épített hajójával körülkerülte a Földet. Ehhez mindössze két kérdésünk van:

- ki döntötte el, hogy ő a legsikeresebb hazai vitorlázó?

- mi alapján?

Ennek a sportágnak éppen az a szépsége, hogy számtalan válfaja és csúcseseménye létezik, melyeket nehéz összehasonlítani. Mérhető-e egy Vendée Globe helyezés egy olimpia bronzéremhez (Detre testvérek, 1980, Moszkva Repülő Hollandi) vagy tizenkettedik helyhez (Berecz Zsombor, 2016, Rio, Finn - épp F.N. korábbi hajóosztálya), netán egy tizennegyedikhez (Érdi Mári, 2016, Rio, Laser Radial - és ki tudja, mi van még a kiscsajban???).

2017 Fa Nándorról szólt, jogosan, hatvannégy évesen végigcsinálta a Vendée Globe-ot, nyolcadik lett, meg kellett lovagolni a siker hullámát. De érdemesebb lett volna dolgozni még egy kicsit ezen a könyvön, hogy ugyanolyan meghatározó olvasmány lehessen, mint volt annak idején A Szent Jupát 700 napja.

Ha Karácsonyra megkaptad ajándékba, esetleg valaki kölcsön adja, fusd végig, de pénzt ne feltétlenül adj érte.

Vitatkoznál a fentiekkel? Más megvilágításba helyeznéd a sztorit? A világba kiáltanád a véleményed? Megteheted itt, alant, hozzászólásban (ehhez blog.hu felhasználónak kell lenned), vagy a Facebook oldalunkon, a bejegyzésnél is kifejtheted a nézeteidet.

  

kép forrása: libri.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr813577175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zoarden 2018.01.16. 07:54:26

Nyilván van abban valami ahogy ebben a ...féleségben le van írva pár kritikai megjegyzés, de sajnos annyira magyarosra sikerült (nem a fűszerzésre gondolok), hogy nem csak Fa Nándornak lett volna szüksége a könyv kiadása előtt segítségre, hanem ennek a kiposztolása előtt is át lehetett volna gondolni pár mondatot.

isail · http://isail.blog.hu 2018.01.16. 13:03:44

@Zoarden: Szia! Mondasz példát hogy melyik rész nem tetszik, és miért?

pamplam 2018.01.16. 16:30:25

A koncepció hiányával nagyjából egyetértek, kicsit valóban fésületlen. Kétszer szóról szóra leírni ugyanazt egy fejezeten belül nem a jó szerkesztést mutatja. Gondolom szorított a határidő, végülis karácsonykor lehet eladni mennyiséget, jövő karácsonyra meg már fele ennyit lehetett volna csak.
Ennek ellenére nekem érdekes volt, nem bántam meg, hogy pénzt adtunk érte ( kaptam :) ). Kicsit bele láthatunk Nándi gondolkodásába, megérthetjük talán a motivációit.
Azt meg, hogy ő a legjobb... Ahogy írtad, nincs legjobb, dehát egy reklámba ezt kell írni! ;)

Zoarden 2018.01.16. 21:44:57

legjobb kérdés körüli boncolgatás.
Nem kenyerem a sztárolás és a szervilizmus. Én is úgy gondolom hogy adott kategóriában ... legjobb, de pl. a jövő ígéretével pédálózni s ejobb érv (és ki tudja, mi van még a kiscsajban???)
illetve
"de pénzt ne feltétlenül adj érte."
Összességében oylan benyomást kelt mintha pikkelnél Fa Nándorra valamiért, degy az egyben ez nincs kimondva itt a könyv kapcsán.

isail · http://isail.blog.hu 2018.01.17. 15:17:07

@Zoarden: Szia! Ne, ez már konkrétabb, erre tudok reagálni.
- "legjobb": itt az a baj, hogy mihez méred? Olyat, amit ő csinált, más nem (bár ez is egy jelzés). Egyszerűen csak helytelennek érzem a szerénytelenséget.
- "ne adj érte pénzt": más is kifogásolta, sokat gondolkodtam ezen, arra jutottam, hogy igazatok van, ez abszolút rossz megfogalmazás és álláspont
- pikkelés: ha kicsit visszaolvasol a blogban a témában (keresd a "Fa Nándor" címkét), sok mindent megérthetsz.

Zoarden 2018.01.18. 20:17:12

@isail:
"legjobb": ha magánkiadásban, saját kiadóval adok ki könyvet-azaz egy személyben vagyok ura mindennek, még ha a szakmai résztvevők vannak is, ott teljesen helyénvaló (lenne) ez a kritika. Mivel nem ez történt, a marketing miatt sok minden másképp lehet, apróbb és nagyobb dolgok egyaránt. Természetesen a szerzőnek van beleszólása, de tudjuk milyen az amikor sok, kisebb nagyobb kompromisszumra kell hajlani vagy befolyásolnak. Néha jól döntünk néha megalkuszunk, meggyőződésünk ellenére. Vagy ez csak Nándival történhet így?
Személyes véleményem szerint az "egyik" szó betoldása rendbe tette volna ezt az állítást.

pikkelés: tudom hogy mire gondolsz.
A szaksajtó kezelésénél érezhető arroganciáról kb a fentieket is leírhatnám újra. A szponzorok miatt. Bár aztán a site-on való infó /napló közzététel nem egy profi csapat munkájára vallott, hanem inkább közeli, amatőröké (áttekinthetetlen, időrendet zavarosan kezelő, stb).
Én nem tudom eldönteni hogy annál a sajtónyilatkozatnál mennyi volt ebből FN és mennyi a körülvevő, érdekek mentén felsorakozó
valaki/szervezet.
Nem rád értve, de Nándi VG projektje kapcsán sajnos megint magunkra, magyarokra ismerek ezzel a feszült, a véleménykülönbségekre kiélezett és a közöst háttérbe szorító indulat alapú légkör manifesztálódással.

Nem is oly rég fesztelen el tudtam egy másik földkerülővel beszélgetni a tengeren, hajnalba nyúlóan.
Persze ő kevésbé ismert és más személyiség, de nem tudom... ahogy egyre "feljebb" kerül az ember, nem e romlik kicsit ez a szenzitivitása. Na mindegy ez már kezd filozófikus lenni.

Örülök a blogodnak és régóta olvasom, csak eddig nem szóltam sztem sehol sem hozzá.