Csapjunk a közepébe, mert történt egy s más, mióta legutóbb beszámoltunk a versenyről! Az alábbi kép "előszó" gyanánt szolgál: egy hónap a tengeren.

   

20150226_01.jpg

 

Továbbra is fontosak tartjuk kihangsúlyozni, hogy teljesen laikusként nyúlunk a témához, mert, ugye, nem értünk hozzá...

Január 30-án, 11:06-kor (UTC) a We Are Water elhagyta a Jóreménység fokának vonalát, kipipálva az elsőt a három nagy (Jóreménység, Leeuwin, Horn) közül. Tették mindezt az ötödik helyen. A GAES-en a válluk fölött hátrafelé pislogtak Anna Corbella-ék: bolond a helyzet, mert az előttünk lévők eltávolodtak tőlünk, míg a mögöttünk haladók közelítenek hozzánk. Ha végre kiszabadulunk ebből a magasnyomású zónából, talán elkezdhetünk megint előre nézni. Másnap a Cheminées Poujoulat elhaladt a Kerguelen-szigetek legnagyobbika mellett (attól 300 mérföldre északra), miközben 6-7 csomóval vánszorogtak (a Déli-óceánon!), lévén az addig őket segítő stabil délnyugati szelek instabil keletire cserélődtek. Eközben a Neutrogena 16 csomós átlagot ment, és a negyedik Renault Captur is örülhetett: ezer mérföld alatt ötszáz mérföldes hátrányukat háromszázra faragták a GAES-hez képest. Jörg Riechers: 17 csomós szél fúj, a hőmérséklet plusz tíz fok, hullámok alig – igazán kellemes. Egyáltalán nem olyan, mint amilyet előzetesen vártunk.

  

 

20150226_02.jpg

  

 

A Spirit of Hungary-n ismét beindult a szerelőműhely, folyadékszivárgás miatt felmondta a szolgálatot a tőkesúly mozgatását szabályozó elektronika. Februárba úgy léptünk át, hogy az élen haladó kénytelen volt újratervezni az útvonalát (végül nem mentek közel a demarkációs vonalhoz), mert mindjárt két alacsony nyomású zónát is keresztezniük kellett volna, inkább északabbra tartottak. Aleix Gelabert, One Planet, One Ocean – Pharmaton: életünkben először vitorlázunk az Indiai-óceánon, az érzéseink vegyesek. Egyrészt meghajtjuk fejünket előtte, mert egy ilyen hatalmas és híres vizet tisztelni kell. Másrészt büszkék vagyunk magunka, hogy eljutottunk idáig, és még mindig versenyben vagyunk.

  

 

20150226_07.jpg

 

 

Másodikán a GAES kiszabadult a gyenge szeles térségből, 14 csomóval kezdett haladni, a RC feljött mögéjük 150 mérföldre, viszont – beleérve a magasnyomású zónába – lassult. Eközben az élen, Jean Le Cam, CP: jókat eszünk, jókat alszunk, szerencsére nincs miért aggódnunk, ami a hátra lévő körülbelül két hónap szempontjából is fontos. Van üzemanyagunk és vizünk, tudunk fűteni és rendesen enni. Az idill másnapi tartott, amikor beértek az addigi legkeményebb időjárási körülmények közé, a 40-45 csomós széllel 6-8 méteres hullámok jöttek, éjszakára három reffre húzták le a nagyvitorlát és elpakolták a fockot (a Neutrogena jött is rájuk 60 mérföldet). Életemben először kellett versenyben lassítanom egy hajóval, de nem volt más választásunk, csak így kerülhettük el, hogy túlélőküzdelemmé váljon a menet – magyarázta Bernard Stamm. A GAES-RC jojóban épp távolodtak egymástól a felek (160-ról 270 mérföldre nőtt a különbség), míg 3-án hajnali ötkor a SoH is belépett az Indiai-óceánra. Sebastien Audigane (RC) pedig elmesélte, miért kell kétszer is megfontolni, hogy halzoljon-e az ember vagy sem: legyél benne egész biztos, hogy tényleg szükséges, mert kemény meló. Először a pakolás, cuccot a szél alatti oldalra vinni: vitorlák, szerszámok, tartalék alkatrészek személyes holmi, kaja (15 db 15 kilós zsák), együtt körülbelül 500 kilogramm – vagyis jó negyed óra súlyemelés. Majd elfelejtettem, az elején szabadulj meg a vízhatlantól, az aláöltözettől, minden meleg holmitól!

 

 

20150226_04.jpg

 

  

A rakodás végén frissítő jön, aztán az előkészületek a kokpitban: nagyvitorla behúz majdnem középre, leekocsi meglazít, árboc középre forgat, új szél felőli backstag előfeszít. Egy ember a kormányhoz, egy a csörlőhöz, schottolásra készen. Automata kormány kikapcsol, leejtés 150 fokra a valós szélirányhoz képest, gyors ellenőrzés, tőkesúly középre. Ejtés hátszélbe, genakkerre ráengedni amennyit csak lehet, kormánnyal áttenni a hajót a széltengelyen (lehetőleg siklás közben), maradni hátszélben, genakkerre ráhúzni, nagyvitorlát kiengedni, behúzni a backstag-et. Automata kormány bekapcsol, genakker csörlővel be, tőkesúly szél felőli oldalra ki, rendet rakni a kokpitban, vitorlák finombeállítása, mehetünk! A manőver megvan röpke harminc perc alatt... A SoH a napok óta tartó cirkálás közben egy spontán fordulóban elvesztette az egyik szélműszerét az árboc tetejéről, vagyis már csak egy van nekik – tartalék nuku.

Hatodikán (15:25 UTC) a CP elhaladt a Leeuwin-fok „mellett”, két nappal hamarabb, mint a legutóbbi versenyen az alap szintidőt felállító Virbac Paprec 3. A hetedike szava a „türelem” lett, a CP kivételével mindenkinek csak a kivárás jutott, Stamm-ék 23-25 csomós nyugati szélben hasítottak északkelet felé, 8-ára 20 csomó feletti átlagot hoztak 24 óra alatt. A GAES-RC páros is küzdött rendesen, amikor egy spanyol kisiskolás rákérdezett Jörg Riechers-nél, hogy mi volt a verseny addig legkeményebb pontja, azt a választ kapta, hogy az előző éjszakai halz óriási hullámok között 55 csomós szélben. És közben még csak nem is kerültek olyan közel, hogy támadhatták volna a Corbella-Marín kettőst.

9-én 21:30-kor a CP, 10-én 10:20-kor a Neutrogena átlépett a Csendes-óceánra (keleti hosszúság 146 fok), míg a GAES egy rázós éjszakát követően (47 csomós szélben, az orrvitorlát próbálták eltüntetni, amikor megreccsent a betekerő), 00:45-kor elhagyták a Leeuwin-fokot.

 

 

20150226_06.jpg

 

  

 

11-én 02:20-kor a Neutrogena arról értesítette a Rendezőséget, hogy megállnak Új-Zélandon szerelni, mert valamilyen okból kifolyólag nem tudják tölteni az akkumulátoraikat. A hidrogenerátor pedig önmagában kevés, lévén nem minden körülmények között használható. Guillermo Altadill: csalódottak vagyunk, mert negyven napja azon dolgoztunk, hogy az élmezőnyben maradjunk. Végre jó helyzetbe kerültünk, csak ki kellett volna várni a kedvező lehetőséget a támadásra, erre most óriásit bukunk. De hosszú még a verseny, bármi megtörténhet – ahogy velünk, úgy másokkal is. Viszont volt rá esély, hogy ha elég gyorsan odaérnek Invercargill-ba, és a szerelés is megy hamar, akkor vissza tudnak állni a második helyre.

  

 

20150226_09.jpg

   

 

 

Az OPOO-P eközben 55 csomós szélre készült, míg a SoH elütött valamit a kormányával, kicsit kellett műanyagozni rajta. Február 13-án, 02:15-kor a CP elindult hazafelé, lévén átlépték az antimeridiánt, így innentől a hosszúsági adatuk csökkenni fog Barcelonáig. Valamint – a dátumválasztónak hála - kétszer élhették át a péntektizenhármat. 14-én hajnalban (05:30 UTC) a Neutrogena visszaállt a versenybe. Guillermo Altadill: nem idegesítem magam a többi hajó helyzetével. Tudom, hogy a CP messze került tőlünk, akik pedig 1200 mérfölddel jöttek mögöttünk, mostanra elénk kerülhettek. De nem érdekel. Egy hétig nem fogom nézni a pozíció-jelentéseket, csak magunkra koncentrálok. Bruno Garcia, We Are Water: nem akarunk túlzottan délre menni, mert ott az erős szélen felül veszélyes körülmények is támadhatnak, és úgy véljük, hogy az a maximum 5%-nyi előny nem ér ennyit. Inkább kerüljük a rázós helyzeteket, de ha mégis lemegyünk az ötvenedik szélességi fok alá, legalább lesz mit mesélni a gyerekeinknek.

Február 15., Jörg Riechers, RC: úgy fest, hogy a második helyért zajló küzdelem három hajóssá válik, még akkor is, ha a Neutrogena gyors, és valószínűleg tudja tartani a pozícióját. A taktikánk? Nos, a demarkációs vonal miatt ilyesmiről nem nagyon beszélhetünk, az eléggé megköti a kezünket. 16-ára a Neutrogena visszaért a GAES elé (65 mérfölddel), míg a negyedik helyen (+250 tmf) a RC kormánylapot szerelt menetben (igazság szerint majdnem szélbe álltak), mert elütöttek vele valamit, két óra alatt megvoltak, körülbelül 30 mérföldet vesztettek.

 

  

20150226_10.jpg  

 

Csakhogy másnapra kiderült: a javítás nem tartja magát 18-20 csomó fölötti szélben (három spontán halzuk volt az éjszaka folyamán). Riechers és Audigane az Atlanti-óceán óta szenvedett valamilyen formában a jobb oldali kormánnyal, és addigra kifogytak a megoldási javaslatokból. 18-ára megszületett a döntés: irány Új-Zéland! Csakhogy nekik az már visszafelé volt, három napnyi távolságra, így látszott, hogy akármilyen gyorsan szerelnek, komoly hátrányt szednek össze. Willy Garcia (WAW): negyvenkilenc napja vitorlázunk, negyvenöt napja nem láttunk szárazföldet.

 

 

20150226_05.jpg

 

 

19-ére élesedett a küzdelem a második helyért, a Neutrogena és a GAES között 33 mérföldre csökkent a különbség. Altadill állítása szerint továbbra sem nézte a jelentéseket, de azért nagyjából volt elképzelése, hol lehetnek a többiek. És tudott a RC problémájáról. A CP pedig a páros előtt 1100 mérfölddel magányosan rohant a semmi közepén 18-20 csomós sebességgel. Ehhez képest a mezőny leggyorsabbja a legidősebb hajóval haladó OPOO-P volt (19,2 csomós átlag), három nap alatt 363 mérföldet hoztak a WAW-on – bár így is volt 426 mérföld hátrányuk, a teljesítmény elismerésre méltó. A CP-n elkezdtek a Horn-fok felé kacsintgatni.

A 21-ei hajnali pozíciójelentés már negyedik helyen mutatta a WAW-ot, aztán 14:00 körül a Garcia testvérek ténylegesen is elhagyták azt a hosszúsági kört, amelyen (tőlük 690 mérföldre északra) a RC csorgott Wellington felé. A GAES egy apró sebességi fölénynek köszönhetően folyamatosan közelített a Neutrogena-hoz (ekkor 9 mérföld volt a hátrányuk), viszont nem működött rendesen az AIS-ük, így nem tudták folyamatosan figyelni ellenfelüket. A SoH-on megakadt a nagyvitorla egyik kocsija, Conrad Colman 30-40 csomós szélben mászott fel az árbocra (aztán még egyszer), részben, hogy megoldja a problémát, részben, hogy felmérje a helyzetet. Aztán Fa Nándor is felmászott, aztán Colman újra. 23-án kimondatott: a SoH irányt vesz Új-Zélandl felé, nagyjából akkor, amikor a RC útjára indult Wellingtonból.

 

 

20150226_08.jpg

  

Riechers-ék a hatodik helyre álltak vissza, 614 mérfölddel a OPOO-P mögé. Bernard Stamm, 24-én: nem lesz nagy ünneplés, amikor kerüljük a Horn-fokot. Csak mert elmegyünk mellette, attól még a hajó nem fog magától haladni. Boldogok leszünk, hogy túl vagyunk rajta, de továbbra is a feladatra koncentrálunk. Már csak azért is, mert még öt-hat napig az Üvöltő Negyvenesek térségében leszünk – lehet, hogy a Déli-óceán egészen a Falkland-szigetekig velünk marad.

25-én aztán megvolt a fok, 00:53 UTC-kor (55 nap, 12 óra, 53 perc a rajttól) a CP áthaladt a nyugati hosszúság 67°15 11-en (mind Stamm, mind Le Cam ötször járt már itt). 1200 mérfölddel hátrébb Anna Corbella nem volt boldog: az idő nagy részében gyorsabbak voltunk, mint a Neutrogena, de sajnos néha technikai okok miatt lassítanunk kellett, akkor elléptek. Kezdek izgatott lenni életem második Horn-fok kerülése kapcsán, nagyon ott lennék már. Szeretnénk végre észak felé fordulni, hogy hazafelé tartsunk. A SoH 24-én 22:50-kor kötött be Bluff-ba. Fa Nándor: bevertem a fejem az árbocba, mikor legutóbb fent voltam, Conrad négy öltéssel varrta össze. Kikötés után vacsoráztunk, holnap kiemeljük a hajót, hogy lecseréljük a tőkesúly rögzítőcsavarjait.

 

 

20150226_03.jpg

 

    

 

 

 

Az állás (február 26., 09:00 UTC): Cheminées Poujoulat (6392,9 tmf a célig), Neutrogena (+1194,7 tmf), GAES Centros Auditivos (+1291,3 tmf), We Are Water (+3368,8 tmf), One Planet, One Ocean – Pharmaton (+3576,1 tmf), Renault Captur (+4113,7 tmf), Spirit of Hungary (+5051,1 tmf).

 

 

fotók és forrás: barcelonaworldrace.org

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr677220943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhes ló 2015.02.26. 19:33:08

Azóta a SoH is pitstopon van.
Kissé lemaradtatok.
Persze értem én, hiszen írjátok is:
"Továbbra is fontosak tartjuk kihangsúlyozni, hogy teljesen laikusként nyúlunk a témához, mert, ugye, nem értünk hozzá..."

isail · http://isail.blog.hu 2015.02.26. 20:10:48

@Éhes ló: lehet, hogy nem olvastad végig a cikket?
"A SoH 24-én 22:50-kor kötött be Bluff-ba. Fa Nándor: bevertem a fejem az árbocba, mikor legutóbb fent voltam, Conrad négy öltéssel varrta össze. Kikötés után vacsoráztunk, holnap kiemeljük a hajót, hogy lecseréljük a tőkesúly rögzítőcsavarjait."
És ezt nem utólag tettük bele, eredetileg is ott volt.

Éhes ló 2015.02.26. 21:20:30

@isail: meglehet benéztem, bár végigolvastam szorgalmasan, mert érdekelt mit írtok arról, amit a saját honlapján naponta tesz közzé.

Megeshet.
Lehetnétek nagyvonalúbbak is vele, meg a versenyről szóló beszámolókat is sűrűbbre vehetnétek.

isail · http://isail.blog.hu 2015.03.01. 20:17:55

@Éhes ló: ha végignézed a múltunkat (majd' hat év alatt összehoztunk pár betűt...), láthatod, hogy nemzetközi eseményekkel foglalkozunk, ha épp van magyar résztvevő, akkor vele is (lásd például a ROLEX Middle Sea Race és a Wild Joe), lehetőleg a tényekhez ragaszkodva és a fajsúlyhoz mérten. Esetünkben a SoH a BWR egyik indulója, mi a regattát követjük, arról próbálunk általános képet adni. Ha bárki egy-egy csapatra konkrétan kíváncsi, akkor mi sajnos nem tudjuk kielégíteni a kíváncsiságát, kénytelen lesz az adott egység honlapjához fordulni.

Ami a sűrűséget illeti: elhiheted, hogy szívesen írnánk akár naponta a történésekről (plusz egyéb dolgokról, amik párhuzamosan zajlanak), de időnk és energiánk véges, ennyire futja.
Mindenesetre köszönjük az érdeklődést!