Mégpedig péntek este és szombaton olyan erősben - legalábbis az előrejelzések szerint -, hogy kedden (június 18.) a Rendezőség módosította az útvonalat, az Ouessant-tól délre lévő pályajel helyett Plouguerneau közelébe helyezve a kerülendő bóját. Utána sem minden maradt az eredetiben, át az Angol-csatornán, de nem bevitorlázva a Solent-be, majd a francia partoknál véve a kardinális jelet Roches d'Ailly-nál, cél Dieppe-ben (514 helyett 415 tengeri mérföld).

  

Figaro_leg4_000.jpg  

 Szerdára annyiban módosult a helyzet, hogy 40 csómós helyett már csak 30-as pöfföket vártak, így a szakasz elejét meghosszabbították (520 mérföldre): Ouessant kívülről kerülve, majd a kardinális jel Ile de Sein közelében, onnan Ouessant és a szárazföld között elhaladva irány észak, a továbbiakban úgy, ahogy fentebb leírtuk.

 20-án, csütörtökön délután egykor aztán nekivágott a negyven hajós mezőny, a jövőt illető számtalan kérdés közül talán a legnagyobb az volt, képes-e felállni az előző szakasz kisebb kudarcából Yann Eliés. Nem sokkal a rajt előtt tovább fokozódott a feszültség, amikor Amaiur Alfaro beleszállt Xavier Macaire (ekkor összetettben negyedik, 45 perc, 35 másodperc hátránnyal) hajójának jobb oldalába. A sérülés szerkezetileg nem roncsolt, de az hamar kiderült, hogy azon az oldalon a ballaszttartály használhatatlanná vált.

  

Figaro_leg4_001.jpg     

Figaro_leg4_002.jpg  

 Rajt után pedig Nick Cherry (brit párosverseny-bajnok) könyvelhetett el apró részsikert, amikor balcsapáson lekeresztezte a mezőnyt. Ám a 6.5 mérföldes kreuz végén Michel Desjoyeaux (egyebek mellett háromszoros Figaro-győztes) vezette ki a nyílt víz felé a többieket. Estére eggyel kevesebben lettek, Vincent Biarnes vorstag-ja eltört, kénytelen volt feladni a versenyt. Éjszaka újabb két veszteséget kellett elkönyvelni, Joan Ahrweiller-nek a baum-ja és a rigg-je tört (irány Cherbourg), míg Yanning Livory homályos látásról panaszkodott Jean-Yves Chauve versenyorvosnak, aki azonnal megállást javasolt Aber Wrac'h-nál, ahonnan Livory-t kórházba szállították Brest-be. Ouessant után kettévált a mezőny, melynek során többen választották a nyugat (nyílt víz) felé nyitást. Rövid távon ők jártak jól, mert a délnyugat felé forduló szél miatt a partiaknak igazítaniuk kellett befelé, hogy venni tudják a pályajelet. Elsőként mindjárt Eliés (02:47 UTC), majd Gildas Morvan és Morgan Lagraviére, Frédéric Duthill hatodikként (összetettben még mindig vezetve) ért oda, majd kezdte meg - ahogy a többiek is - az észak felé spinakkerezést.

 

Figaro_leg4_003.jpg  

 A Chenal du Four (Ouessant és a szárazföld között) bejáratánál található Basse Royale jelnél a 13 hajós élboly egymáshoz képest 1 mérföldön belül haladt, aztán az északi kijáratnál (Portsall) legyengült a szél - az üldözőknek. Az Angol-csatornán 12-15 csomós futtatott menetben, ködös időben keltek át, és bár minden pillanatban figyelniük kellett a hajóforgalom miatt, közben próbáltak pihenni is, mivel másnapra 40 csomós pöffökkel tarkított 30 csomós alapszelet vártak. Morgan Lagraviére: sima víz, ejtett menet - így azért lehet regenerálódni... most minden rendben, pihent vagyok, jól megy a hajó, de elő kell készülnöm a viharra. Az előrejelzés szerint 40 csomóg mehet fel a szél, igazi embert próbáló idő lesz, hiszen a lehető legkisebb kockázatot vállalva a lehető leghosszabb ideig kell majd fenntartani a nagy spinakkert. A Wolf Rock-ot ő vette elsőnek (20:00 UTC), 26 csomós délyugati szélben, közvetlen mögötte Yann Eliés, majd Yoann Richomme.

 

Figaro_leg4_005.jpg    

A Lizard-foknál az ötös élbolyt már Eliés vezette föl (mögötte Adrien Hardy, Lagraviére, Richomme, Macaire), előnyük majdnem három mérföld volt az üldözőkhöz képest. Lagraviére a parthoz közelebb húzódott, ezzel lemaradt, míg a kétszeres Figaro-győztes Jérémie Beyou feljött az ötödik helyre. Eddigre a mezőny rendesen széthúzódott, a 24 órával korábbi 3 helyett már 27 mérföld választotta el az első és a huszadik hajót. Amelyik történetesen Frédéric Duthill-é volt, így az összetett elsőség elveszett.

 

Figaro_leg4_004.jpg 

 Az éjszaka (de inkább az erős szél) áldozata Damien Guillou lett, Land's End-nél 21:40-kor (UTC) 26-30 csomós szélben kettétört az árboca: semmi bajom. Kicsit hullámos a tenger, az árbocot levágtam. Mivel így a hajó nincs egyensúlyban, minden össze-vissza mozog. Falmouth-ba tartok, motorral. Amennyire tudom, a szél tovább fog erősödni, ezzel párhuzamosan a hullámok is nőnek majd.

 Szombat reggelre az elsők elérték a Needles Fairway bóját (a Solent nyugati végét - vagyis a Wolf Rock-tól odáig 167 mérföldet tettek meg 12 óra alatt. Ez 12,9 csomós átlag!), az első három Macaire, Eliés, Hardy. Előbbi kettőn kívül a hetedikként odaérő Lagraviére-nek volt még esélye az abszolút győzelemre. Frédéric Duthill tizennyolcadik helye (22,4 tmf hátrány) végképp lehetetlenné tette, hogy beleszóljon ebbe a küzdelembe. Este nyockor (20:02:20 UTC) Adrien Hardy szelte át elsőként a célvonalat, miután az Antifer jelnél (Le Havre) átvette a vezetést Eliés-től, akivel addig fej-fej mellett haladva jöttek át az Angol-csatornán.

 

Figaro_leg4_006.jpg  

Három perccel később futott be Eliés, de nem ez volt a lényeg, hanem hogy végül 26 perc, 30 másodperc előnye maradt Macaire, valamint 33 perc, 6 másodperce Lagraviére előtt, ezzel megnyerte az idei La Solitaire du Figaro versenyt - zsinórban másodszor. A regetta jelenkori formájában ezzel egyedülálló, korábban is mindössze Guy Cornu-nak sikerült 1975-76-ban hasonló teljesítményt produkálnia.

 Szolgálati közlemény: kövessetek minket a Facebook-on, akadnak finomságaink, amiket csak azon jelenítünk meg! És ott van még Twitter oldalunk is...

     

Figaro_leg4_007.jpg  

 Amiképp Sam Goodchild tizenegyedik helye is történelminek mondható, hiszen Phil Sharp 2011-es tizennyolcadikja után a legjobb brit eredményt produkálta: elégedett vagyok, nincs okom panaszra. Az utolsó szakaszon azzal szembesültünk, hogy az első három tulajdonképpen könnyed volt. A Nagy-Britannia déli partjai mentén megtett 160 mérföldön egy percet sem lehetett aludni, annyira a határon vitorláztunk. Markáns különbség volt aközött, hogy az ember húzott-e spinakkert vagy sem - emiatt is húzódott szét a mezőny 50 mérföld hosszan. A briteknek egyébként idén nagyon kijött a lépés, a legjobb újoncna kijáró Bizuth-díjat is a szigetország képviselője, Jack Bouttell érdemelte ki (abszolút huszonegyedik, 4 óra,9 perc, 28 másodperc előny a második előtt): nem hittem volna, hogy ilyen eredmény érhetek el mindjárt az első évemben - ez a teljesítmény bőven meghaladja az elvárásaimat.

 A komplett eredménylista (szakaszok, kategóriák, összetett) itt található.

 

 (fotók: 1, 5-8: Alexis Courcoux; 2-4: Maxime Flipo)

 (forrás: lasolitaire.com)

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr205377212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.