Megígértük, hogy folytatjuk, meg hát nem sok értelme lett volna félbe hagyni, úgyhogy itt a kisregény folytatása...

VS: A one-design hajó témakörét elég alaposan körbe jártuk, térjünk vissza a jelenbe, beszéljünk a mostani hajókról és komolynak nevezhető sérüléseikről - amik sokak szemében kérdőjelessé tették a megbízhatóságukat. Egyetértesz velem abban, hogy a sebességpotenciál növelése érdekében háttérbe szorult a biztonság?

JK: Nem, bár a véleményem nagyban függ attól, mit értünk "komoly" alatt. Az általunk tervezett hajók egyikének sem kellett kiállnia a versenyből sérülés miatt. Az egyetlen szóra érdemes esemény a Telefónica-n esett meg, lassította őket körülbelül egy fél napig. És még azt is csak jóindulattal lehet komolynak hívni, hiszen tudták folytatni a versenyt.

VS: Javíts ki, ha tévedek de a Puma és a Groupama is bukott egy-egy árbocot, aminek eredménye egy feladás és egy technikai megálló. Ezek sem "komolyak"?

JK: Azokon a hajókon nem mi terveztük a rigget. Ami aggasztó - számomra mindenképp -, hogy a szándék a költségcsökkentésre nem újkeletű téma. Hiszen már a mostani versenyre is elővezették ezt, de nem lett több csapat. Ha elsősorban azokra figyelünk, akik nem akarnak sokat költeni, mi lesz azokkal, akik viszont igen? Ugyanis vannak ilyenek, tudok olyanról, akik kifejezetten azért nem indult, mert neki nem számított volna a pénz.

VS: Nem értem. Azt mondod, volt valaki, aki azért hagyta ki ezt a VOR-t, mert többet akart volna költeni a megengedettnél?

JK: Igen, az Ericsson. Azt mondták: részt akarunk venni, de a magunk stílusában, vagyis két hajóval (tesztelni és versenyezni egyaránt), saját fejlesztésekkel. Knut Frostad válasza: ezt nem engedem meg. Így az Ericsson visszalépett. Még csak emlegették a költségplafont, de akkor azt az ötletet elvetették. Szóval vannak csapatok, akiknek a keret nem annyira számít.

VS: Lehet, hogy igazad van, de akkor is ott a vitorlázás létkérdése: három vagy inkább nyolc-tíz csapat vegyen részt az AC-n/VOR-on?

JK: Azt gondolod, hogy a kisebb költségvetés miatt több jelentkező akad. Nos, valóban így adják elő, Frostad is e mellé tette le a garast. Sok szerencsét neki hozzá, de nem fog menni. Ha komolyan gondolták volna ezt az egészet, bőven 65 láb alá kellett volna menni.

VS: Ha minden jól megy, mindhárom mostani hajód a dobogón végez (az interjú még a nyolcadik szakasz közben készült - iSail). Vagyis elég sok mindent elég jól csináltál. Követtél el valahol hibákat? Visszatekintve mit tennél ma másképp?

JK: Mindig mindenből lehet tanulni. Ha azt hinnénk, hogy nincs feljebb, akkor becsukhatnánk az irodát, és belekezdhetnénk valami másba. Ha érdekel, átadok egy komplett listát azokról a dolgokról, amikre több figyelmet kellett volna fordítanunk. A minőségellenőrzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni, biztosnak kell lenni abban, hogy a speciális alkatrészek tényleg úgy készülnek el, ahogy azt a tervező kitalálta - ez nagyon fontos. Ha adhatok tanácsot az új hajókat építőknek, ez az. Még a one-design esetében is lesznek például másképp készülő kormánylapok - és valamelyik el fog törni. És akkor megint előkerül a felelősség kérdése. Mi van, ha az egyik csapat kárt szenved, a másik viszont - ugyanazzal a lappal, ugyanolyan időjárási körülmények között - nem?

VS: Sosincs két egyforma időjárási helyzet. Hiszen a hajók sokszor egymástól száz mérföldekre vitorláznak.

JK: Valamelyik nap a Telefónica és a Groupama méterekre volt egymástól. Egyikük eltörte két kormányát, a másik nem.

VS: Mi volt előbbi oka?

JK: Vizsgáljuk a problémát, nem hiszem, hogy bele kéne most mennem, de később visszatérhetünk rá. Van itt azonban egy másik lényeges kérdés: tengerállóságról beszélünk, de ez nem csak a hajón múlik, hanem az embereken is, akik versenyeznek vele. Jól hangzik, hogy csökkentsük a költségeket, tegyük olcsóbbá a nevezési díjat, de nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy ezek a hajók bizony körbevitorlázzák a Földet - néha igen gyorsan haladva. Profi, nagyon felkészült legénységre van szükségük, ez most és az előző regattán is megvolt. Képzeljük el, mi lesz, ha túl alacsonyra kerül a léc, és felkészületlen csapatok jönnek? Értem ez alatt a vízen töltött órák alacsony számát, a pénz hiányát, a hajó határainak nem ismerését. Mennyiség a minőség fölé helyezve.

VS: Tételezzük fel, hogy nyolc hajó áll a következő VOR rajtvonalán. Az előírt nyolc fős legénység miatt ugyanannyi emberre lesz szükség, mint most. Joggal gondolhatjuk, hogy jelenlegi indulók mind szeretnének újra részt venni, így körülbelül ebből a kínálatból lehet majd választani. Egy csomó ismerős arcot láthatunk megint.

JK: Akkor is, az utolsó nevező épp csak két hónapot tud majd edzeni az új hajójával. Na, ott lesz baj bőven! Nekik lesznek a legkevésbé képzett embereik, és továbbra sem értem, miért a technikai problémákról beszélünk. A hozzáértők rosszul tálalják mindezt. És hozzáértők alatt én Knut Frostad-ra gondolok. Többször csinálta végig ezt a versenyt vitorlázóként, furcsa, hogy nem magyarázza el a részleteket a közönségnek. Hadd mondjak egy egyszerű példát: fogj egy ralliautót, a legjobbat, add oda egy úrvezetőnek, és indítsd el a Finn Rally-n - az az egyik legkeményebb a világon. Ha 150 kilométer per órával elugrat egy bukkanóról és nekicsapódik egy fenyőfának, hogyan reagálsz? Hogy nem volt biztonságos a kocsi? Ha néhány éles kanyar után megint összetöri az autót, mit mondasz? Hogy a gép volt gyenge? Ilyesmiről ott nincs vita. Százötvennel átpattogsz egy csomó bukkanón, eltörik a váltórendszer - tán a Ford vagy a Mitsubishi gyárat fogod okolni? Itt válik (megint) viccé az egész. Aki azt képzeli, hogy az egyformaság miatt nem törnek majd alkatrészek, az téved.

VS: Eszerint a Telefónica legénysége felelős a kormánytörésekért például?

JK: Az alapján, amit most tudok, nem, de zajlik egy vizsgálat is. Amikor tervezzük a hajót, mindig elmondjuk, hol vannak a határai. Hamar eljutsz oda, hogy tudsz készíteni olyan alkatrészt, ami még megbízhatóbb, még ellenállóbb, de azt is csak 99%-ban vehető biztosnak. Úgyhogy azt mondod a csapatnak, csinálok nektek két olyan kormánylapot, amit nincs az a szél vagy hullám, ami eltörhetne. Ezáltal verseny 95%-ban felesleges súlyt cipeltek majd, de abban az 5%-ban, amikor tényleg kell, akkor sem hagy cserben benneteket. Előre megadom neked a szkipperek 100%-nak a válaszát.

VS: Az Artemis Racing mindkét többtestűjén (ORMA60 trimarán és AC72-s katamarán) dolgozol. El tudod képzelni a VOR-t is ilyen hajókon?

JK: Talán igen. A vitorlázásban a többtestűek sokkal hatékonyabbak, mint az egytestűek. Minél simább a víz, annál nagyobb a különbség, de előbbiek jobban megsínylik a rázós körülményeket. Egy földkerülő verseny esetében ezekre a helyzetekre is fel kellene készíteni a hajót, így viszont nem lenne benne az a potenciál, mint egy ugyanolyan hosszú "hagyományos" többtestűben.

VS: Ezzel nem vitatkozom, de akkor is gyorsabb lenne, mint a mostani egytestűek.

JK: Nyilván, de azért van itt egy fontos eltérés. A mostani Volvo 70-esek igen gyors hetvenlábas hajók, talán a leggyorsabbak. A leggyorsabb hetvenlábas többtestű valószínűleg az AC72-es, de az nem alkalmas ilyen fajta versenyzésre. Az összehasonlítás áll meg.

VS: Oké, nem a leggyorsabb hetvenlábas trimaránnal vágsz neki a versenynek, de még akkor is fürgébb leszel, mint a Volvo 70-esek, így például a szakaszok menetideje is rövidül, mondjuk két-három hétről tíz napra.

JK: Erre a többtestűek nyilván alkalmasak, és ez lehetne a költségcsökkentés eszköze is.

VS: Beszéljünk a jövőről. Mi vár rátok a VOR után?

JK: Elsősorban az America's Cup. És hamarosan azt is el kell döntenünk, részt veszünk-e a következő VOR-on, még ha az egyforma hajókkal zajlik is - de ez nagyban függ a szabályoktól. Lehet, hogy kitiltanak minket, ami nagyban megkönnyítené a dolgunkat. Szomorú látni az esélyt arra, hogy esetleg nem leszünk ott a következő VOR-on. Megtették a bejelentést az új stílusról, eljött az idő, hogy konkretizálják a terveiket. Az első fele könnyen ment, a másodikon sokat kell dolgozniuk. Ha működőképes lesz, sok sikert hozzá, de továbbra is úgy gondolom, hogy a nyílttengeri grand-prix versenyzés terén betöltetlen űrt hagynak maguk mögött.

VS: IMOCA60-as kampányban vesztek részt?

JK: Mi terveztük az új Cheminées Poujoulat hajót, és lehetőséget kaptunk egy másikra is. De ott is egyre többet beszélnek a one-designról, így nem tiszta a jövőkép. Ha maradnak a mostani metódusnál, mi is ott leszünk.

VS: Ha mégis uniformizálnak, azt hogyan csinálják majd? Több tervezőtől is bekérnek ajánlatot? Ha köztük lesztek, ti indultok?

JK: Nem hiszem, hogy ebbe az irányba mozdulnának, véleményem szerint ez a fajta versenyzés nem életképes úgy. Egyforma hajókkal marketingeseményé silányul.

VS: És akkor a MOD70-esek? Ők is one-design, és komoly babérokra törnek.

JK: Az sem grand-prix, csak marketing. Még egy percet sem versenyeztek, bizonytalan, sikeressé válnak-e hosszú távon.

VS: Végül, de nem utolsó sorban: megkerülhetetlen téma az Artemis Racing AC72-ese, illetve a sérülés, amit Valencia-ban szenvedtek el pár hete. Először is: ti terveztétek a szárnyat?

JK: Az Artemis tervezőcsapatának munkája volt, és mi részei vagyunk annak. Annyit elmondhatok, hogy nagyon sokat tanultunk a balesetből. A megszerzett tudást beépítjük a következő darabba, és erős a gyanúm, hogy nem ez volt az utolsó szárny, amivel gondok akadtak. Harcos világban élünk, egyelőre megtartjuk magunknak a szerzett tudást, más ne jusson előnyhöz általa. Persze mindez visszavetett minket kissé, mert az első pillanattól használni akartuk az AC72-est - már persze, amint a kiírás megengedi.  Megváltozott a helyzet, veszítünk némi időt, de a projektek már csak ilyenek.

VS: Milyen versenyzést várhatunk az AC72-esektől?

JK: Sok függ attól, mit akarnak a szervezők. Ha csak marketingeseményt akarnak, ahol a csapatok körbeparádéznak pár bóját, akkor azt kapjuk. Ha viszont elég teret engednek a hajóknak és a legénységeknek a játékra, hogy megmutassák, mire képesek, az lenyűgöző lesz. Mivel mind a kihívók versenye (Challenger Series), mint az America's Cup párosverseny rendszerben zajlik, a csapatok száma lényegtelen. A végén úgyis két csapatra szűkül az egész cirkusz. És amíg van két csapat, van AC is. Hiába lesz öt, tíz vagy húsz kihívó, csak két brigád marad. Ha a kérdésed arra vonatkozott, hogy két AC72-es párosversenye látványos lesz-e, a válaszom az, hogy jó esély van rá.

(forrás: vsail.info)

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr274634499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.