Vers mindenkinek

2012.04.11. 08:49

 Tavaly kísérleteztünk ilyesmivel először, reméljük, most sem okozunk csalódást!

 Mihail Jurjevics Lermontov: Vitorla

Távolban egy fehér vitorla
Tenger kék ködén átragyog. -
Mért indult messze országokra,
És otthonában mit hagyott?
 
A szél süvölt, hullám dobálja,
Az árbóc recseg s meghajol:
Nem vár sehol szerencse rája,
S nem is volt boldog még sehol! -
 
Napfény füröszti fenn aranyban,
Alatta tenger tiszta kékje: -
És ő elindul nyughatatlan,
Mint kit vihar közt vár a béke!
 

/Ford.: Trencsényi-Waldapfel Imre/

Ady Endre: Az elátkozott vitorla

Riadt madár felhőkben vész el
S ő forog, a kis szél-vitorla.
Öreg tornyon vén szepegéssel
Forog, forog a szél-vitorla.

Keleti szél oldalba vágja,
Sírva fordul, nem menekülhet.
Most délről veri szélnek szárnya,
Visszafordul, nem menekülhet.

Merre mutasson, sohse tudja,
Nem nézhet arra, merre vágyik
Muszáj, bús, rab forgás az útja,
Nem mehet arra, merre vágyik.

Madár volt, egyszer nagyon fázott
S elgubbasztott a templom-tornyon.
Megláncolta a madár-átok
S ott forog most a templom-tornyon.

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr924382456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.