Guy Nowell, a Sail-World Asia munkatársa a kínai megálló során kapta mikrofonvégre a Volvo Ocean Race ügyvezető igazgatóját, a korábban a versenyen is induló Knut Frostad-ot.

KnutFrostad_interviewedinSanya.jpg

 "A verseny eléggé eltávolodott Európától. Pedig ott van az embereknek rálátása és tudása ehhez a sporthoz. Csakhogy mostanában elég gyengén teljesít az ottani gazdaság, nekünk pedig vannak olyan támogatóink, akik a fejlődő piacokon akarják megmutatni magukat - és ez főleg Kínát jelenti."

 Nem olcsó mulatság elindulni a Volvo Ocean Race-en, hiába próbálkoztak a szervezők sok mindennel, hogy csökkentsék a költségeket, és újabb szponzorokat vonzzanak. A végén már nem az volt a probléma, hogy 5 vagy 10 millió euró egy kampány költségvetése, csak a tény, hogy egyáltalán fizetni kell érte.

 "Nyolc-tíz hajó lenne az ideális létszám. Ha ennél többen lennének, akkor kezelhetetlené válna a mezőny. Tisztában kell lenni azzal, hogy véges számú vitorlázó van a világon, aki képes teljesíteni ezt a versenyt. Ugyanakkor helyet kell hagynunk a feltörekvő fiataloknak is. Igen, szeretnénk, ha több ország és több csapat szállna be, ennek érdekében sok lehetőséget megvizsgáltunk (one-design flotta, használt hajók) hogy a nevezési díjat alacsonyan tartsuk.

 Korábban különbség volt a 'program költsége' és a 'nyerés költsége' között. A legutóbbi versenyen utóbbi nagyon nagyon magasra rúgott. Ez viszont kivégzi a mezőnyt, úgyhogy újraírtuk a szabályokat: véget vetettünk a kéthajós kampányoknak, korlátoztuk a vízi edzésnapok számát (így lehetetlenné tettük a 45 fős, hosszú edzőtáborokat), és 15-ben maximáltuk a használható vitorlák számát. 2008-2009-ben a győztes Ericsson 4 konkrétan 100 vitorlát készített. Most nem lehet megvásárolni az első helyet: a részt vevő hat csapatból ötnek van esélye a dobogó legfelső fokára (ezek az újhajós csapatok, a Team Sanya használtan vette a magáét - iSail).

 Több szponzor is megtapasztalta, hogy egy több versenyre kiterjedő program költséghatékony. Gondoljunk csak bele, mennyi tudás és eszköz kerül a szemétbe egy-egy kampány után. Csak egyszer használja valaki újra ezeket, és máris kezd értelmet nyerni a második nekifutás! A mostaniak közül a Groupama és az Abu Dhabi elkötelezték magukat egy két-versenyes program mellett, és mások is érdeklődtek a dolog iránt."

 A köztes állomások (stopovers) szintén elég sokba kerülnek, de hát ott lehet visszakapni valamit a befektetett energiáért cserébe. Itt mutathatják meg magukat a támogatók. Korábban volt négy megálló (rajt és cél Nagy-Britaniában, Fokváros, Ausztrália/Új-Zéland, Brazília), most viszont 10 kikötőt érint a menetrend.

 "Az egyes szponzorok piacai eltérőek, de Sanya-ba mindenki elhozta a vendégeit - ez összesen több, mint 10 000 embert jelentett. Vannak, aki a következő megállóban (Auckland, Új-Zéland) csak jelképesen képviseltetik majd magukat - ez azért figyelemre méltó. Az Emirates Team New Zealand névadója, a CAMPER 2000 látogatóját, vendégét és munkatársát hozta el Kínába, és még egy céges konferenciát is lezavartak.

 A névadó szponzor Volvo - és itt most munkagépekről beszélünk, nem autókról (pláne nem hajókról!) - 6500 vendéggel zárta ezt a pár napot."

 A legutóbbi Volvo Ocean Race volt az első a nagy versenyek sorában, amely tovább lépett a "hagyományos" Nagy Fokok körüli rohanástól, és elmozdult a kikötők irányába. Ráadásul ezek mind vitorlázás, mind marketing szempontból szűz területek voltak.

 "Földkerülő verseny korábban nem járt olyan helyszíneken, mint India, Szingapúr vagy Csingdao. De itt nem csak arról van szó, hogy futunk a lehetőségek után, hanem hogy növeljük a vitorlázás közönségét. Néhány hely már most alkalmas erre - India talán pont nem, de Kína mindenképp. Feltűnt, mennyivel felkészültebbek a média itteni munkatársai, mint voltak pár éve. Kínában még nem egészen értik ezt a 'szponzorációs dolgot', de az valószínűleg betudható annak, hogy nincsenek globálisan ismert helyi cégek - de eljön annak is az ideje. A Közel-Keleten ezen már túljutottak. Elég ha csak a az Emirates Airlines-t nézzük (ETNZ) vagy Katart, ahol a futball világbajnokság a cél.

 A következő VOR-hoz kapcsolódva 174 kikötő jelentkezett előzetesen (Expression of Interest). Ez körülbelül nyolcvanra fog csökkenni jövő májusig. Sok helyre szeretnénk eljutni, de mindennek stimmelnie kell: 70 lábas, mélyjáratú hajók fogadására alkalmas kikötő kellő infrastruktúrával, elég szabad hellyel a versenyfalu számára, és persze ott vannak a földrajzi adottságok is - legutóbb, mikor Csingdao-ba mentünk, na az rossz húzásnak bizonyult, hiszen sokkal rosszabb volt, mint a mostani menet Sanya után a negyedik szakasz elején. Úgyhogy nem valószínű, hogy még északabbra vinnénk a mezőnyt (Sanghaj, Korea, Japán), bele a télbe - elvégre a déli óceánokat és a Horn-fokot az ottani nyárban kell elérni.

 Mindent egybe vetve, örülünk Sanya-nak! Amikor először ide látogattunk, nem volt itt semmi. Ettől megijedhettünk volna, de a Serenity Marina kitett magáért: kevesebb, mint két év alatt építették fel, mégpedig első osztályúra! Nincs épp a város közepén, így kissé aggódtunk a látogatószám miatt, de végül hétköznapokon tízezernél is többen látogattak ki, a hétvégi csúcs pedig huszonhatezer vendég volt - a kínaiak szeretnek télen ide jönni, Pekingben hideg van itt viszont trópusi az időjárás."

VOR_Sanya_RaceVillage.jpg

 Persze nem sikerülhet minden ilyen jól...

 "Szingapúr például nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy magán klub volt a bázis, így a közönség úgy érezte, hogy ez egy 'zárt rendezvény'. Ehhez jött még, hogy 'kilométereket' kellett gyalogolni odáig a városból. Ami a valóságban persze nem igaz, mert csak egy hídon kellett volna átsétálni. Csak hát néhány korábbi sportesemény elkényeztette a helyieket. Elvégre a Forma-1-es futam a küszöbük előtt zajlik. Aztán a kikötői verseny helyszíne is távol volt az ideálistól, megfejelve a szélhiánnyal. Igen, mondhatjuk, hogy akkor sokat tanultunk a lokáció fontosságáról.

 Jó volna ugyanakkor eljutni Hong Kong-ba, ott aztán megvan minden, ami kell - és mindez Kínában, egyre gyarapodó vitorlázó közösséggel. Az előzetes tárgyalásokon felmerült, hogy valamelyik külső sziget lenne a központ, de ez szerintünk nem jó ötlet. Kell a város, mint háttér! És valaki, aki síkra száll értünk. Hong Kong vonzó a cégek számára és egy nemzetközi város. Van egy róla kialakult pozitív kép, és mint ilyen, sok luxus márka otthona. Az előző VOR válogatásánál három kínai város könyörgött, hogy vigyük oda a rendezvényt - azt ígérték, bármit megtesznek, amit kérünk. Hong Kong is jelentkezett, de ők közben a Louis Vuitton Series felé kacsintgattak, de úgy éreztük, egyiket sem akarták igazán. Az LV végül kútba esett, de addigra már a VOR kiválasztás lefutott."

 Azt a riportalany is elismerte, hogy a vitorlázás egy meglehetősen szűk réteget érdekel. Ám azt is leszögezi, hogy a VOR elég komoly vizuális eszközökkel támad.

 "A legjobb fotók és televíziós műsorok a mieink - van olyan csatorna, amelyik csak azért leadja az anyagunkat, mert szerintük jól néz ki. Sok olyan verseny van, ahol hemzsegnek a kevéssé címlapképes hajók: fehér háttér, teleszórva pacákkal. Nekünk ez nem elég: keményen dolgozunk az arculatunkon, és erre ösztönözzük a csapatokat is."

(fotók: Paul Todd)

(forrás: Sail-World)

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr624192379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.