Vendée Globe 2016-17, D73 - egy nappal a győztes előtt
2017.01.18. 12:40
Olyan befutó várható az idei Vendée Globe-on, amire még sosem volt példa: az első kettőt mindössze 40 mérföld választja el egymástól, közben 400 mérföldön belülre kerültek az áhított céltól. Mindezt vastagon az eddig rekordidőn belül! Node idáig el is kellett jutni, nézzük, mi történt az elmúlt bő egy hétben!
A múltkor ott engedtük el a történet fonalát, hogy Fa Nándor (Spirit of Hungary) megkerülte a Horn-fokot, illetve Eric Bellion (Commeunseulhomme) bizonyult épp a leggyorsabbnak. Ami kimaradt: 13:29-kor (UTC) Jérmie Beyou (Maitre Coq) átlépte az Egyenlítőt.
Szerda (január 11.): az élen Armel le Cléac'h (Banque Populaire VIII) megduplázta előnyét Alex Thomson (Hugo Boss) előtt, 180 mérfölddel vezetett. Arnaud Boissiéres (La Mie Caline), tizenegyedik helye, tíz mérfölddel közelebb a Horn-fokhoz, mint Fabrice Amedeo (Newrest-Matmut): szuper napom volt, jött szél, felhúztam a spinakkert, találkoztam Fabrice-szal. Mit kívánhatnék még? Sokat beszéltünk a rádión, ő az őrangyalom. Pár csendes nap után végre újra rendes tempóban haladunk. 14:49-kor Eric Bellion - 24 csomóval rohanva - elérte a Horn-fok hosszúsági körét, ezzel ő lett a kilencedik (és az első újonc), aki áthaladt itt: úgy érzem magam, mint a gyerekek Karácsonykor. 12 éve átmentem már itt, két barátommal, de egyedül teljesen más. Úgy mondják, a Vendée Globe a vitorlázás Mount Everest-je. Ha így van, akkor a Horn a csúcs, utána a Les Sables d'Olonne-ig tartó út a lefelé menet az alaptáborba.
Conrad Colman (Foresight Natural Energy): azok után, amin keresztül mentem a Csendes-óceánon, nem mehetek teljes sebességgel, ami miatt kissé csalódott vagyok, de muszáj messzebbre tekintenem. Hajszálnyira voltam attól, hogy a hajó egy teherszállító fedélzetén menjen haza, idő előtt, ennek fényében próbálom pozitívan szemlélni a dolgokat.
Csütörtök (január 12.): 04:16-kor Colman kipipálhatta a Horn-fokot: kár, hogy senkivel sem tudom megosztani az élményt. Szeretnék egyszer visszajönni ide a feleségemmel, turistáskodni egy kicsit. Kicsit szomorú ez a pillanat, mert búcsút intünk a vitorlázók szívében speciális helyet elfoglaló Déli-óceánnak. Didac Costa (One Planet One Ocean): a grósz megragasztása óta 4-5 napig jó tempóm volt. Fel tudtam húzni a korábban megsérült reacher-t (pedig tudom, hogy már nem bírja sokáig), azzal gyorsabb voltam, mint a J2-vel lettem volna, ráadásul együtt tudtam maradni a kedvező időjárással. Hamarosan jön az újabb alacsony nyomású övezet, 40-50 csomós szelet várok, vagyis a Horn-fokig tartó út - ahogy vártam - nem lesz egyszerű. 10:33-kor Jean-Pierre Dick (StMichel-Virbac) visszatért az északi féltekére. Alex Thomson: van előttünk egy széltelen zóna, ott fel tudok zárkózni. Aztán az lesz a nagy kérdés, melyikőnk verekszi ki magát előbb belőle. Ha nem jön közbe semmi, neki fog sikerülni, és onnantól övé a verseny. Folyamatosan csökken közöttünk a különbség, talán történik valamilyen csoda. A számítások szerint öt órával mögötte érek célba. Most az a lényeg, hogy amikor újra lesz szelünk, 50 mérföldön belül legyek mögötte, akkor lehet esélyem. 23:45-kor Jean Le Cam (Finistère Mer Vent) keresztezte az Egyenlítőt, majd 31 perccel később Yan Eliés (Quéguiner-Leucémie Espoir) következett. Ez át is vezet minket a következő napra...
Péntek (január 13.): a Zöld-foki és Kanári-szigetek közötti gyenge szél megnehezítette a vezető kettős dolgát, Beyou és JP Dick friss keleti szélben kapaszkodott észak felé. Armel le Cléac'h: az egyes modellek előrejelzései kezdenek összhangba kerülni. Hét napra vagyok a befutótól, vagyis 19-én reggel érkezhetek, de szinte biztos, hogy ez változni fog. Addig még sokféle időjárási helyzete kell átvágnom magam. Fa Nándor még mindig az Üvöltő Negyvenesek birodalmában járt, Argentína felől érkezett az újabb alacsony nyomású zóna, ami egyben azt jelentette, hogy maradt a jéghatár közelében, tudott tovább húzni keletre. Sébastien Destremau (TechnoFirst-faceOcean) kikeveredett egy komoly viharból, Pieter Heerema-hoz (No Way Back) hasonlóan épp viszonylag kellemes körülmények között csorgott:
D68 : 40 knots of wind for Sebastien Destremau... by VendeeGlobeTV
Rich Wilson (Great American IV): jó ideje 25-30 csomós szél fúj, az előrejelzés szerint hamarosan felmegy 30 fölé. A kérdés, hogy meddig tart, mert a hullámok még tovább fognak nőni. Éjszakára két reffet húztam a grószra, elöl a Solent volt fent. A fülemen meg a zajszigetelt fülhallgató, lévén nem sok tennivaló akadt a fedélzeten. Azért óránként felkeltem, ellenőrizendő a dolgokat. 20 csomóig jók voltunk, de fölötte az automata kormány már nagyon küzdött, jött a hármas reff és a viharfock a Solent helyett. Ezzel lassultam, de biztonságosabb a menet.
Szombat (január 14.): le Cléac'h - Thomson 123 mérföld, a cél 1700-ra. Thomson: kimerültem. Hiába próbáltam rápihenni az előttünk álló napokra, annyi ideje zajlik a verseny, hogy rengeteg a restanciám. Ráférne a testemre egy komoly regenerációs időszak, mert az hagyján, hogy nem vagyok olyan fitt, mint a verseny elején, de néha kifejezetten gyengének érzem magam. Elsődleges célom az volt, hogy célba érjek, a második, hogy dobogóra álljak, a harmadik, hogy nyerjek. Itt vagyok, kétezer mérföldön belül, és még mindegyik megvalósulhat. Louis Burton (Bureau Vallée) végre beért a passzátszélbe: a Szent Heléna magasnyomású övezetnek majdnem a közepéig bementem. Lehet, hogy túlgondoltam, de éjfél körül elkezdett megjönni a szél, azóta 14-15 csomóval fúj. Boissiéres délebbre húzott, mint a többiek, nem jött be a dolog, Amedeo átvette tőle a tizenegyedik helyet. Yann Eliés: bár az északi féltekén vagyok, a szél olyan, mintha délen maradtam volna. Délkeletről fúj, de legalább haladok, mert a Doldrums rendesen megfogott, 2-3 csomóval csorogtam. Még nem vagyok kint belőle, de estére talán az is meglesz.
Jean Le Cam: hallottak már a Sargasso-tengerről? A felszínen lebegő hínár szőnyegként terül el, ráfonódik a tőkesúlyra, szellő sem rezdül, a forróság elviselhetetlen. És mégis, az embernek muszáj koncentrálnia, hogy ellenfele elé kerüljön. Ahogy a felhőket elnézem, nem lesz nyugodt az éjszakánk sem.
Vasárnap (január 15.): Fabrice Amedeo, Arnaud Boissières, Alan Roura és Rich Wilson komoly vihar fenyegetésének fényében közelített a Horn-fokhoz, megtették az előkészületeket: lassítottak, illetve dél felé húzódtak, gyengébb szélre bazírozva. Közben az Atlanti-óceánon még több szélért imádkoztak, ami részben bejött, az északkeleti felment 20 csomóig, de le Cléac'h nem tudott nagyon megugrani benne Madeiránál. Romain Attanasio (Famille Mary-Étamine du Lys): az utóbbi pár napban jó erős szél fújt hátulról, ma estére nyugodott meg a helyzet. Ami problémát okoz, hogy a hullámok még délről jönnek, úgyhogy döng a hajó rendesen. Alan Roura (La Fabrique): a szombat rendben eltelt, reggel még gyenge szél fújt, aztán felfrissült. Most épp 27 csomóval fúj, de azt gyanítom, megint eléri a 40-et, mint tegnap. De nem ezzel van a baj, hanem a hullámok tempójával. Megindulunk, aztán beleállunk egy falba - olyan, mintha túl sok vitorla lenne fent, holott csak arról lehet szó, hogy az árbocom előrébb van, mint a többieké, így a hajó orra hajlamosabb lefelé menni. Thomson 100 mérföldön belülre került le Cléac'h mögött: nem túl jó érzés, hogy mindent kipréselek a hajóból, próbálok egyensúlyt teremteni sebesség és kockázat között. Conrad Colman: belépni az Üvöltő Negyvenesek 40-50 déli szélesség közötti övezetébe - mindig nagyszerű pillanat. Dél felé tartva ez jelzi a hosszú hullámok, nagy siklatások és szürke napok kezdetét. Amikor észak felé haladva érsz bele, nyugodt napok és a mögötted álló pár hét stresszének elmúltát ígéri. Most 48-nál járok, de már ki tudtam szárítani a hajó belsejét. És ha már vasárnap, hát Jó ebédhez szól a... 26-25-26-27 csomós hajósebesség!
D70 : Hugo Boss is on fire / Vendée Globe by VendeeGlobeTV
Hétfő (január 16.): 01:40-kor Fabrice Amedeo, tizenegyedik helyen haladva, elérte a Horn-fokot - 40 csomót meghaladó szélben: boldog vagyok! A Vendée Globe volt az álmom, ez az őrült verseny, őrült kaland. Három hajóval küzdök, közülük Arnaud Boissiéres van legközelebb. Arnaud négy órával később haladt át a vonatkozó hosszúsági fokon.
Thomson tempóját jól érzékelteti 24 órás teljesítménye: 536,81 tengeri mérföld - új rekord, ha az illetékes szerv jóvá hagyja. Jérémie Beyou: legfeljebb tíz nap a célig, ami azért fontos, mert az utóbbi időben lassan telt az idő - így van ez, ha csak vánszorog az ember. Az automata kormány végre jól működik, úgyhogy alhatok. Pieter Heerema: a ködben talán ha 150 méterre látok el, de ami ennél is durvább, hogy négy-öt hete nem láttam hajót az AIS-en sem, pedig 50 mérföld a hatósugara. Jean Le Cam: hónapok óta nem lehetett úgy pihenni, ahogy mostanában, ami annak is köszönhető, hogy nincs szükség vitorlacserékre. Yan-na Tasmánia óta jövünk együtt, néha ő van előrébb, néha én. Yann Eliés: egy átlagos túrahajós nem törődne a hínárral, de mi Figaro-so vagyunk minket idegesít. Megváltozik ugyanis miatta a kormány formája, nehezül az irányítás. Úgyhogy néha meg kell állni, felhajtani a lapot, aztán letakarítani. 16:39-kor a mezőny legfiatalabb (Alan Roura), aztán 02:57-kor a legidősebb (Rich Wilson) tagja érte el a Horn-fokot.
D72 : Rich Wilson is approaching Cape Horn... by VendeeGlobeTV
Kedd (január 17.): 500 mérföldre a céltól 69 mérföld előny az élen. Közben a másik végen, Sebastie Destremau: Tasmánia után nagy nehezen ledolgoztam 300 mérföldet a hátrányomból, erre Pieter (Heerema - iSail) most elugrott kétszázzal. Pedig abban bíztam, hogy a Horn-foknál 500 mérföldön belül leszek hozzá képest. Fabrice Amedeo: nem egyszerű visszaszokni a szárazföld közelségébe. Tegnap konkrétan beleálltam Staten Island szélárnyékába, most meg a Falkland-szigetek következik. Lehet, inkább kihalzolok hogy messzire elkerüljem őket. Jean-Pierre Dick: változatos az idő, a gyenge alapszélre néha jön egy-egy zivatar vagy kellemetlen hullám. De legalább haladok, ami pláne a tegnapi vergődés és a mögöttem jövők (Le Cam és Eliés - iSail) felzárkózása miatt örömteli.
Szerda (január 18.): le Cléac'h Thomson 40 mérföldre egymástól, előbbi 400 mérföldnél kevesebbre a céltól, 10-12 csomós, gyengülő délkeleti szélben. Mögöttük 800 mérfölddel Beyou-ra nagyjából stresszmentes utolsó 1000 mérföld vár, ami nem mondható el JP Dick-ről, aki előtt 200 mérföld széles szélcsendes zóna húzódik, illetve két üldöző liheg a nyakában. Louis Burton a Doldrums-ban, Fa Nándor passzátszélben, Colman 30 csomós szélben 8 csomóval kreuzolva (de még így is kétszer olyan gyors, mint a tőle 250 mérföldre északnyugatra haladó Bellion). Amedeo és Boissiéres a Falkland-szigetektől keletre, míg Roura és Wilson nyugatra. Costa 600 mérföldre a Horn-foktól, Attanasio újabb 100 mérfölddel mögötte. Heerema pedig még jobban eltávolodott Destremau-tól (1100 mérföld különbség). Így fordulunk rá a célegyenesere...
Survol de Banque Populaire VIII et Hugo Boss... by VendeeGlobeTV
Az első várható célba érkezése január 19-én délután három és hét óra (UTC) között várható, a második körülbelül négy órával később érkezik.
Kövessetek bennünket Facebook-on, akadnak finomságok, amiket csak ott jelenítünk meg! És van még Twitter-oldalunk is…
fotók: Fa Nándor; Eric Bellion; Fabrice Amedeo; Yann Eliés; Arnaud Boissiéres; Jean-Pierre Dick / Vendée Globe
forrás: vendeeglobe.org
Szerző: isail
Szólj hozzá!
Címkék: vitorlázás szólóvitorlázás Vendée Globe Arnaud Boissiéres Jean-Pierre Dick Fa Nándor Yann Eliés Eric Bellion Fabrice Amedeo
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.