628 tengeri mérföld, 108 rajtoló hajó, beígért és megérkező viharos szél, ütközés, kormánytörés, vitorlaszakadás - és ez még csak az első pár nap volt! Aztán jött a sírból visszahozott abszolút elsőség, a fej-fej melletti csata a második helyért, majd az izgalom: vajon elég előnyt gyűjtött-e be a Rambler ahhoz, hogy megnyerje az összetett (vagyis előnyszámok alapján korrigált idővel számolt) versenyt?

rshyr2015_2_001_ka.jpg

George Davis, a tulajdonos kezdettől arra készült, hogy begyűjti a Tattersall kupát, ebbéli vágyát nem titkolta sem a rajt előtt, Sydneyben, sem a befutót követően, Hobartban: ez a regatta erről szól. Több, mint száz hajó van ott kint, mindegyik erre a díjra vágyik. Ebből alakul ki az igazi verseny. Szép dolog az abszolút elsőség, mi is felrakhatnánk pár dolgot a jachtra, amitől gyorsabb lenne, de azok már nagyban rontanák a számunkat.

rshyr2015_2_002_sg.jpg

Ebben a szellemben indult a várakozás, miután a Ragamuffin 100 - Rambler páros nem túl nagy időkülönbséggel átsodródott a célvonalon. Negyediknek a Maserati (Volvo70-es, szkipper Giovanni Soldini) jött, a csapat a rajttól eltekintve szépen muzsikált: egész jól boldogultunk a hidegfrontban. Nem voltak problémáink, semmit sem törtünk össze. És utólag is jó ötletnek tartom, hogy keletnek húztunk, a déli-délkeleti szél érkezte előtt, vállalható pozícióba kerültünk. Hamar kiderítettük, hogy nem jól túl élesen kreuzolni, inkább kicsit futtatunk. Aztán beütött a baj, fölénk telepedett egy magasnyomású zóna, a gyenge szélhez azonban nekünk nincs Code Zero-nk, úgyhogy leparkoltunk hét órára. Szeretnék jövőre is jönni, de az a helyzet, hogy vitorlázva hoztuk idáig a hajót, ami nagyon sok időt vett igénybe. Ha legközelebb is így teszünk, a feleségem biztosan megöl!

rshyr2015_2_003_sg.jpg

rshyr2015_2_004_ka.jpg

A szupermaxik kiesésével és azzal, hogy eldőlt az abszolút elsőség kérdése, a figyelem a mezőny többi tagjára terelődhetett, ahol addig is volt bőven izgalom. A hatvan lábas Ichi Ban (Matt Allen) és a hatvankét lábas Chinese Whisper (Rupert Henry) például szinte párosversenyben nyomta le a távot: nem nagyon volt olyan, hogy ne láttuk volna őket - mondta Allen, amihez Henry annyit tett hozzá: hatalmas móka volt. Mivel a két hajó elég hasonló tulajdonságokkal bír, valami ilyesmire számítottunk. A célba aztán - tizenegy perc előnnyel - a Chinese Whisper esett be korábban. December 29-én újabb esélyes érkezett, 16:50-kor befutott a Balance (TP52 - Paul Clitheroe), mely átvette a vezetést a Ramblertől a tabellán. Két azonnali kihívója két európai hajó volt, a Teasing Machine (második lett összetettben a ROLEX Fastnet Race-en) és a Courrier Leon, de mindkettővel kibabrált az időjárás, a Hobart közeli gyenge szélben elvéreztek. De még nem volt vége a körömrágásnak, a mezőny legkisebb és második legöregebb hajója (Quikpoint Azzurro, S&S34, Shane Kearns) szintén veszélyeztette a Balance elsőségét, és volt esély rá, hogy időben letudják az akkor még hátra lévő kilencvenkilenc mérföldet. Paul Clitheroe: sok sikert kívánok a kis hajónak, ha tényleg megvernek minket, én leszek az első, aki gratulál nekik.

rshyr2015_2_005_sg.jpg

December 30-ára sebességet váltott a mezőny, eltűnt a magas nyomású zóna, a hajók újra lendületesen közeledtek a célhoz. A Quikpoint Azzurro 07:37:59-kor futott be, de az időeredményt már csak a harmadik helyre volt elég, az ezüstöt a Courrier Leon happolta el. Ezzel Szilveszter reggelén kihirdethetővé vált, hogy a 2015-ös ROLEX Sydney-Hobart versenyt a Balance nyerte összetettben (immár másodszor, mert 2008-ban, Quest név alatt egyszer már győzött). Paul Clitheroe: büszkeséggel tölt el, hogy elsők lehettünk ezen a regattán. Sokáig azt hittem, a kis hajó lenyom minket, de aztán a Derwent-folyó másképp döntött. Az utolsó éjszakai várakozás olyan volt, mint amikor a három gyerekem születése miatt virrasztottam. Mind a négy alkalom megérte! A Balance legénysége egyébként igencsak felkészült, bő fél évig válogatták a vitorlákat csak erre az alkalomra, végül tizenötöt vittek magukkal, a készletből aztán tizenkettőt használtak is. Shane Kearns: gyönyörű spinakkeres menetünk volt a part mentén lefelé, kis íven mentünk el a csücsök mellett, hogy tovább veressünk Code Zero-val be az öbölbe. Közben lehagytunk egy csomó hajót, amiből arra következtettünk, hogy jól állunk. De aztán a folyó... komolyan mondom, az első éjszakai vihart könnyebben kezeltük, mint a Derwentet. Muszáj elmondanom, hogy a hajó remekül vizsgázott, most már mindenki ismeri a nevét!

rshyr2015_2_006_ka.jpg

Egy, csak egy hajó maradt 2016-ra, a Myuna III 5 nap, 20 óra, 9 perc, 30 másodperc vitorlázással január elsején, reggel kilenc után pár perccel futott be, még épp időben, a díjkiosztó előtt. Ők voltak a hetvenhetedik célba erő egység, ami azt jelenti, hogy harmincegy csapat adta fel ilyen-olyan okok miatt a küzdelmet (köztük például a két évvel ezelőtti győztes Victoire).

Eredménylista.

rshyr2015_2_007_sg.jpg

 

Kövessetek bennünket Facebook-on, akadnak finomságok, amiket csak ott jelenítünk meg! És van még Twitter-oldalunk is…

 

fotók: 1,4,6: Kurt Arrigo; 2,3,5,7: Stefano Gattini

forrás: rolexsydneyhobart.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr528238882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása