A távolságot ugyan csak becsültük, de a tagmondat első fele maximálisan tényszerű és helytálló: a 2800 mérföldes távból 1100 van hátra a mezőnynek, az első öt pedig huszonhét mérföldön belül van egymáshoz képest. Az már önmagában nem sok, de volt ennél kevesebb is: ma reggel még csak hat mérföldnyire húzódtak szét.

 

ado_150517_knighton_3031.jpg

  

Ha visszaugrunk kicsit térben és időben, akkor felidézhetjük, hogy Newportban a MAPFRE nyerte a kikötői versenyt, második lett a Team Alvimedica (Charlie Enright, a szkipper a városban született), harmadik az Abu Dhabi Ocean Racing (akik ezáltal vezetik a partmenti futamok tabelláját).

  

  

A szakasz rajtjára 10 csomó körüli szélben került sor, a szűk rajtvonalon a Team Dongfeng balcsapáson indult meg kreuzban, mindenki más útjogosan, így Caudrelier és csapata utat kellett, hogy adjon a többieknek, de aztán a közeledő part által kikényszerített forduló után már az élen haladtak. Ez így is maradt a hosszú hátszélben, de aztán a nyílt óceán felé tartó kreuz során a MAPFRE lelépte őket. Az ADOR konkrétan utolsónak lépett ki az öbölből, másfél kilométer hátránnyal. A becslés szerint kilenc nap meglehetősen intenzív vitorlázás állt a csapatok előtt, cudar hideg körülmények között az utolsó igazán nyílt tengeri szakaszon. A mezőny testületileg megcélozta a jéghatár hozzá legközelebb eső szakaszát, majd a képzeletbeli vonal mellett tartott keletnek, hogy amint lehetett, északkelet felé forduljon (még mindig a határ mellett). De addig még történt egy s más.

 

bru_140105_coppers_4567.jpg

 

A rajtot követő kellemes menet után szélcsendben álldogáltak kicsit a hajók, és ahogy Yan Riou, a Dongfeng fedélzeti riportere fogalmazott: mintha újra rajtoltunk volna. Reggeltől-estig vitorlákat cseréltünk és folyamatosan pakoltunk. Nem volt benne semmi különös, de mindenkit a fedélzeten tartott napnyugtáig. Most kicsit stabilabb helyzet várható, de időjárási szempontból bonyolult átkelés várható, sok bizonytalanság van az előrejelzésben. Aztán másnap reggel: gyönyörű képre ébredtünk! No nem azokra gondolok, amiket elküldtem, hanem amit a vízen láttunk: öt hajó, szépen libasorban mögöttünk. Sajnos pünkösdi volt a királyság, egy szélváltót követően épp fordított szituáció állt elő.

 

alv_150519_ross_0575.jpg

 

Anna-Lena Elled, FR, Team SCA: a Golf-áramlat több jellel is észre veteti magát: enyhe az időjárás; hol gyorsít, hol lassít minket; néha kis örvényeket gerjeszt; rendesen megkavarja a tengert. A lányok harmadik helyen vitorláztak ekkor (második nap), de veszítettek pár mérföldet az élen haladóktól (Dongeng, ADOR), plusz a Brunel közelített hozzájuk hátulról. Ian Walker, szkipper, ADOR: elég szoros a verseny, a MAPFRE, a Brunel, a Dongfeng és mi egy mérföldön belül vagyunk, a spanyolok fockkal nyomják, mindenki más inkább az eggyel nagyobb orrvitorlát választotta (fractional) és egy reffet rakott a grószba - meglátjuk.

 

dfg_150519_riou_254136283.jpg

    

 

Másnap Amory Ross (FR, Alvimedica) feltette a nagy kérdés: tulajdonképpen mi szükség van a pozíciójelentésekre? 700 mérföldnyi versenyzést követően kisebb a távolság a mezőny tagjai között, mint két órával a rajt után. Az ADOR-on Justin Slattery mondta ki, amit valószínűleg mindenki gondolt: valakinek itt nincs igaza. Egy mérföldön belül négy hajó lebegett a vízen a gyenge szélben, és mindnek más volt a vitorla konfigurációja. Kevin Escoffier, Dongfeng: minden nap egy új rajt. Minden nap egy új verseny. Csak még mindig nincs meg a kreuzbója.

 

alv_150519_ross_1153.jpg

 

A negyedik napra annyiszor változott a helyzet, hogy azt már lehetetlen volt követni, Rokas Milevičius (Brunel) konkrétan a tiszta őrültek háza jellemzést engedte meg magának. Francisco Vignale, FR, MAPFRE: amikor kijött a legfrissebb pozíciójelentés, meglepődve láttuk, hogy a Brunel 22 mérfölddel volt előttünk. Először távolodtunk el jelentősebb mértékben a mezőnytől. Egy lavór itt, egy elmulasztott szélforduló ott, és már csak integethettünk nekik. Az előrejelzés alapján két lehetőség kristályosodott ki, délről vagy északról kerülni az Azori-szigetek környékén fellelhető magas nyomású rendszert (Azores High). Mindkettő jelentősen befolyásolja a várható célba érkezési időnket, így energiatakarékos üzemmódba mentünk át, lekapcsoljuk a lámpákat, ha nincs rá szükségünk és nem töltjük a számítógépet, ha nem muszáj. Apróságok, de számíthatnak a végén. Charles Caudrelier kissé megzuhant az időjárási helyzet változékonyságától: nem hiszem, hogy ezt érdemeljük. Matt Knighton, FR, ADOR: néhány órával napnyugta előtt elmentünk a a jéghatár második töréspontja mellett. Ugyan csak egy pont a GPS műszer kijelzőjén, de mintha egy másik világba léptünk volna. Ezzel lényegében magunk mögött hagytuk az elzárt területet (most már nem északra, hanem északnyugatra van tőlünk), mindenki megindult északkelet felé. A bőszeles menetet imádják a Dongfenges srácok, lassan, de biztosan közelítenek, Ian (Walker, a szkipper - iSail) úgy rohangál fel és alá a hajón, mint egy őrült. A legkisebb változásra is azonnal ugrik, néha úgy tűnik, mintha egymaga pakolná át a vitorlákat egy-egy csere után.

  

alv_150520_ross_0116.jpg

  

Mindez a másik oldalról nézve: harminchat órával ezelőtt 30 mérföld hátrányunk volt, most végre újra a mezőny közelében vagyunk. Azzal, hogy északabbra tartottunk, mint a többi hajó, fel tudtunk zárkózni, de a neheze csak most jön, mert utolérni őket egy dolog, de megelőzni más. Stefan Coppers, FR, Team Brunel: nem szabad túl sűrűn nézni a pozíció jelentéseket, mert rosszat tesz az ember szívének. Ennyi változást ilyen rövid idő alatt nem lehet elviselni!

 

map_150521_vignale_6688.jpg

  

     

Anna-Lena Elled, FR, SCA: van valami különleges abban, ha az ember átszel egy óceánt. Hetek múltán lát újra szárazföldet, másik kontinensre jut. Félúton vagyunk Európa felé. Dee Caffari tizenkilencedszer szeli át az Atlantit, kértem, hogy idézze fel a legjobb és a legrosszabb útját, de nem ment neki, merthogy "mindegyik más volt, hol csapatban, hol egyedül, hol párban, versenyezve vagy csak szállítva a hajót. Egyszerűen szeretek itt lenni. Boldog hely."

 

map_150521_vignale_0013258.jpg

  

Bouwe Bekking, szkipper, Brunel: ez életem legkönnyebb atlanti átkelése - pedig végigcsináltam néhányat! Alig fröcsköl a víz, a szél 20 csomó alatt marad, a tenger sima. Ám egyúttal ez a legizgalmasabb is, mert hát elképesztő, milyen szoros a verseny. Komoly jelentősége lesz annak, ki melyik oldalról kerüli az azori magasnyomású rendszert, mert a szerencsés csapat elsőként kapja majd meg az északi szelet, és egyre jobb körülmények közé kerül, ahogy repeszt előre.

Az első várható célba érkezését jelenleg 84%-os valószínűséggel május 27-ére teszik, a lányok pedig bevállalták a különutas megoldást.

 

vor_20150523_2257.jpg

 

Az állás: Dongfeng (1109 tmf a célig); Brunel (+8,2 tmf); MAPFRE (+9,3 tmf); Alvimedica (+16,4 tmf); ADOR (+27,6 tmf); SCA (+101,9 tmf).

 

A végére pedig egy bizakodásra okot adó kép, szavak nélkül.

   

 150523_tvw_carlin_img_8915.jpg

   

fotók: Matt Knighton; Stefan Coppers; Amory Ross (3,5,6); Yann Riou; Francisco Vignale (7,8); Brian Carlin

forrás: volvooceanrace.com

A bejegyzés trackback címe:

https://isail.blog.hu/api/trackback/id/tr727484176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása